Az utóbbi egy hónapban, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendkívüli intézkedései óta (néhány látványos kivétellel) inkább a forint erősödéséhez szokhattunk hozzá. Ma azonban éppen egy jelentős gyengülést láthatunk a forintnál, egy uniós tisztségviselő negatív nyilatkozata hozhatta elő az eladókat a magyar fizetőeszköz piacán.
Veszélyben a források?
Hónapok óta az egyik legfontosabb hazai gazdasági beszédtéma az uniós források körüli tárgyalás. Nagy a tét – több ezer milliárd forint sorsa dől el annak függvényében, hogy a magyar kormány meg tudja-e győzni az Európai Bizottságot arról, hogy Magyarország megkapja a helyreállítási és költségvetési alapok pénzeit. Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokra így sokszor reagált érzékenyen mindkét irányba a forint árfolyama, a jelentős mennyiségű devizaforrás megérzékezéséről van ugyanis szó.
Petri Sarvamaa, a hazai jogállamisági helyzettel kapcsolatban az egyik társjelentő politikus ma meglehetősen keményen fogalmazott az uniós pénzek sorsáról. Szerinte lehetetlen az eddigi, egyébként helyes irányba tett lépések alapján arra következtetni, hogy elhárultak a hatékony gazdálkodásra leselkedő veszélyek Magyarországon. Mindez csökkentheti a piaci szereplők szemében a megegyezés esélyét, bár nem sokkal később a Reuters már arról írt, hogy még idén feloldásra kerülhet a hazánknak járó források felfüggesztése. Látható mindebből, hogy közel sem jelenthető ki még semmi biztosra a tárgyalások végkimenetelére vonatkozóan.
Vannak más tényezők is
A forint értelemszerűen reagál tehát érzékenyen az uniós forrásokról szóló hírekre, azonban számos egyéb tényező is alakíthatja még a magyar fizetőeszköz megítélését. Kulcsfontosságú, hogy a jegybank meddig tartja fent a rendkívüli intézkedéseit a pénzpiaci stabilitás érdekében, illetve az is, hogy hogyan alakulnak az inflációs és gazdaságpolitikai folyamatok Magyarországon. Szintén érdemes figyelnünk a nemzetközi piaci hangulat alakulására, ezen belül is a dollár erősödése vagy gyengülése fejthet még ki számottevő hatást.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Legnézettebb Tartalmak
