A mennyiségi enyhítési keretösszeg ügyében ugyanakkor megosztott volt a tanács: nyolc tag szavazott a jelenlegi állampapír-vásárlási programra szánt célösszeg fenntartására, egy tag a kijelölt keret jelentős csökkentésére voksolt.

A Bank of England tavaly márciusban, a koronavírus-válság kezdetén két, soron kívüli ülésen csökkentette 0,75 százalékról a jelenlegi 0,10 százalékra irányadó kamatát, és a korábban kihelyezett 445 milliárd fontról azóta három lépésben 895 milliárd fontra (367 ezer milliárd forintra) növelte a mennyiségi enyhítés keretét.

Ebből a jegybank 875 milliárd font erejéig brit állampapírt, 20 milliárd font értékben a pénzügyi szektoron kívüli cégektől befektetési osztályzatú fontkötvényeket vásárolhat.

A monetáris tanács csütörtöki beszámolója szerint a júniusi kamatdöntő ülésen az egyik tanácstag, Andy Haldane – aki egyben a Bank of England főközgazdásza – arra voksolt, hogy az állampapír-vásárlásra fordítható keret célösszege 825 milliárd fontra csökkenjen.

A beszámolóban a monetáris testület úgy fogalmazott, hogy a májusban kiadott legutóbbi negyedéves pénzügypolitikai jelentés összeállítása óta a globális szintű hazai össztermék (GDP) növekedési üteme a vártnál valamivel gyorsabb ütemű volt, elsősorban a fejlett ipari gazdaságokban.

A Bank of England elemzése megállapítja azt is, hogy a brit gazdaság teljesítményének növekedése – amelynek üteme márciusban 2,1 százalék, áprilisban 2,3 százalék volt havi összevetésben – szintén gyorsabb volt a jegybank által vártnál.

Mindezek alapján a monetáris tanács 1,5 százalékkal emelte az idei második negyedévi GDP-szintre szóló előrejelzését, és azzal számol, hogy a hazai össztermék értéke júniusban már csak 2,5 százalékkal marad el a 2019 negyedik negyedévében – a koronavírus-járvány megfékezését célzó tavaly tavaszi korlátozások előtti utolsó teljes negyedévben – mért szinttől.

A brit statisztikai hivatal (ONS) számításai szerint a brit GDP-érték az idei első negyedév végén még 8,7 százalékkal volt alacsonyabb a 2019 negyedik negyedévében elért szintnél.

A 2020 márciusának végén bevezetett első országos zárlat szabadesésszerű zuhanást okozott a brit gazdaságban: a tavalyi második negyedévben 19,5 százalékkal, 2020 egészében átlagosan 9,8 százalékkal esett reálértéken a brit hazai össztermék, amely így a 2013-ban elért szintre zuhant vissza.

A tavalyi második negyedévi és az egész éves GDP-zuhanás egyaránt példátlan mértékű volt a modern brit gazdaságtörténetben – ismertette a távirati iroda.

A londoni elemzői közösség azonban sokkal derűlátóbb előrejelzéseket állított össze az idei évre.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő, amely a minap stabilra javította a leminősítés lehetőségére utaló addigi negatívról Nagy-Britannia „AA mínusz” szintű államadós-osztályzatának kilátását, ehhez fűzött indoklásában kifejtette, hogy az év eleje óta beérkezett makrogazdasági, foglalkoztatási és államháztartási adatok tanúsága szerint a brit gazdaság és a közfinanszírozás a vártnál ellenállóbbnak bizonyult a koronavírus-válság okozta sokkhatásokkal szemben.

Mindezek alapján a Fitch az általa eddig valószínűsített 5 százalékról 6,6 százalékra javította a brit hazai össztermék reálértéken számolt idei növekedési ütemére szóló előrejelzését.