Nem mondhatni, hogy augusztus vége óta a forint erősödésében bízók számára sok babér termett volna. Bár a magyar fizetőeszközt érték bőven pozitív hatások is, ezeket elhalványították akár országspecifikus, akár általános, nemzetközi piacokon jelen lévő tényezők. Pedig a tankönyvek szerint lenne tér és mód a forint erősödésére – de ez nem lesz egyszerű jelen körülmények között.

Erősödni kell(ene)

Adott ország fizetőeszközének a többi devizához mért értéke egyértelműen függ az inflációtól, illetve az alapkamattól. Előbbit tekintve nem túl pozitív a forint helyzete, ugyanis az egy évtizede nem látott inflációs nyomás miatt a befektetők tartósan negatívan ítélhetik meg a forintot. Ráadásul a jelenlegi jegybanki előrejelzések szerint még 2022-ben is velünk maradhat a pénzromlás kiemelkedően nagy mértéke.

Ugyanakkor az ezt legyőzni kívánó monetáris politika egyre inkább határozottnak tűnik. Míg októberben még arról volt szó, hogy mindössze 15 bázispontos szigorítási tempó maradhat év végéig, addig csak novemberben 1,1 %-kal nőtt az irányadó rátának újra kikiáltott egyhetes betéti tender kamata. Így újra a forint mellett áll a régió legmagasabb irányadó kamatszintje, ráadásul decemberben is folytatódni látszik az erős szigorítás. Így már elmondható, hogy 3,1 %-os irányadó kamat mellett gyengébb a forint, mint tavasz végén 0,6 %-os rátánál volt. Holott egyértelmű, hogy a növekvő kamatok növekvő vonzerőt kellene, hogy kölcsönözzenek a magyar fizetőeszköz számára.

Nyomás minden oldalról

Látszólag azonban ez nincs így – bár biztosra mondható, hogy agresszív kamatemelések nélkül még gyengébben állna a forint a főbb devizákkal szemben. Az elmaradó erősödésnek azonban nemcsak belső, magyar vonatkozású okai vannak. Az omikron variánssal, illetve az inflációs félelmekkel kapcsolatos bizonytalanság ugyanis nem kedvez a forinthoz hasonló sérülékeny devizáknak. Így fordulhat elő, hogy a jegybanki szigorítás is zárójelbe kerül, ha egy nagyobb tőzsdei korrekció rémképe villan fel. Emellett pedig a fiskális politika erős élénkítése és így bizonyos szempontból a jegybankkal ellentétes politikája tovább fokozza az ország pénzügyi helyzetével kapcsolatos befektetői kételyeket.

Amíg a fenti folyamatok nem vesznek pozitívabb irányt, igen nehéz dolga lehet az erősödéssel próbálkozó forintnak. Ez ugyanakkor magával vonzza azt is, hogy a külső körülmények szerencsés összjátéka esetén sok elnyomott erő szabadulhat fel a forint piacán; immár az infláció helyett a kamatemelést, a külső félelmek helyett az optimizmust árazva.