Már több, mint egy héttel túl vagyunk a forint sorsdöntő napján. Múlt hét kedden volt ugyanis az MNB kamatdöntő ülése, amikor az irányadó rátáról határozott a Monetáris Tanács. A kiemelt figyelem nem is volt véletlen, jelentős mozgásokat produkált az árfolyam a döntés után. A probléma csak az, hogy a sors döntő nap után úgy tűnik, mégsem dőlt el a forint sorsa.

Előzmények

A jegybank az infláció emelkedésével szemben proaktívan kíván fellépni, ezt már a májusi, MNB alelnöki nyilatkozatok óta ismerjük. Ez a fellépés június 22-én meg is történt: 30 bázispontot emelt az alapkamaton az MNB, újra az alapkamat vált az irányadó kamattá. Erre még gyengült a forint (egészen 356-ig ez euróval szemben), a döntést követő tájékoztató után viszont lendületes erősödésbe kezdett. Egy héttel ezelőtt már 348 forintot kellett csak adni egy euróért a devizapiacon. Azóta viszont nem tűnik úgy, mintha a piac komoly szigorításokat várna, mint azt a jegybank beharangozta.

Változékony mozgás, mégsem történik semmi

A forint árfolyama múlt szerda után azonban ismét gyengülni kezdett, és 350 fölé sietett vissza az EUR/HUF kurzus. Azóta kisebb leszúrásokat leszámítva a kerek szint felett tartózkodik a magyar fizetőeszköz árfolyama az euróhoz viszonyítva. Nagyobb mozgások nincsenek, egy 2-3 forintos sávban rángatják csak a forintot a tőkepiaci szereplők.

Az ilyen jellegű mozgás egyáltalán nem lehet idegen a tőzsdei árfolyamokat közelről szemlélők számára, és egyértelműen a nagy fokú bizonytalanságot jelzik. Bár a tankönyvek szerint erősödnie kéne a forintnak a hangsúlyos szigorítási üzenetek mellett egy szigorítási ciklus gyakorlati kezdetén, mégsem ezt láthatjuk. Ugyanakkor azt sem mondhatjuk, hogy gyengülne lényegesen a forint, messze vannak a 370 forintot megközelítő mélypontok, és a májusi bejelentések előtt tapasztalt 360 forint feletti euróárfolyam sincs még túl közel.

A bizonytalanság oka több tényezőből is fakadhat. A szigorítási ciklusnak nagyon az elején járunk még, és bár erős üzeneteket fogalmazott meg a jegybanki vezetés, konkrétumokat még nem ismerünk biztosan. Ráadásul az MNB-nek nincs árfolyamcélja, és nem is feltétlenül a minél erősebb forintot támogatja érthető makrogazdasági okokból, hanem az infláció leküzdése a cél. Az pedig csak részben függ a forint árfolyamától. Másrészt a hazai gazdasági folyamatok bár egyértelműen pozitívak, a költségvetési egyenleg ezzel párhuzamosan jelentős hiányt fog mutatni, ami növelheti a sérülékenységet. Úgy, hogy még az indiai mutánssal kapcsolatos hírek is borzolják a kedélyeket. Jobb tehát, ha minden tényezőre figyelemmel vagyunk a következőkben, ugyanis úgy tűnik, ha kamatdöntés történt is múlt héten, sorsdöntés egyelőre nem.