Alighanem amikor június végén az MNB Monetáris Tanácsa kamatot emelt, majd pedig a vezetőség bejelentette a monetáris szigorítási ciklus kezdetét, kevesen hitték, hogy pár hét múlva ez még gyengébb forintot is hozhat. A döntés után ugyanis bár volt átmeneti megingás, 348-ig is esett az EUR/HUF kurzus.

Bizonytalanság a kamatemelés körül

Ahogy több cikkünkben is felhívtuk rá a figyelmet, az, hogy a kamatdöntés után is visszakorrigált végül 350 forint fölé az euró ára, egyértelműen a bizonytalanság meglétét mutatja. Az árfolyam azonban nem állt meg végül a sokáig uralkodó 350-353 forintos sávban, hanem előző héten kilőtt, és egészen közel a 359-es szintig gyengült a forint az euróval szemben. Azóta újra erősödött a forint, de a 355-ös szint felett ragadt az EUR/HUF keresztárfolyam.

A hirtelen elgyengülésnek hír alapú oka nem volt, ezért az általánosabb tényezőkben kereshetjük a megoldást a mozgásra. Az MNB kamatemelési ciklusa egyértelműen erősítő tényező kell, hogy legyen, ám annak bizonytalan mértéke és hossza elbizonytalaníthatja a befektetőket. Ebből a szempontból a forint számára jó hír, hogy Virág Barnabás MNB-alelnök jelzése szerint a júliusi döntés irányadó lehet a későbbiekre nézve is. Persze ez kétélű fegyver: amennyiben a vártnál kisebb mértékben történik kamatemelés (és tehát ez lesz az irányadó), az gyengülést hozhat, bár a bizonytalansági faktor mindenképpen kisebb lesz.

Országspecifikus tényezők

Mivel a nemzetközi hangulat egyértelműen pozitív (bár múlt héten volt némi megingás), inkább az országspecifikus tényezőkben kell, hogy a gyengülés okát keressük. A gazdasági folyamatok pozitívak, a vártnál gyorsabb gazdasági nyitás a vártnál magasabb gazdasági növekedéssel fog társulni, ebben az elemzők között is konszenzus van. Természetesen ez a feltétel csak akkor áll fenn, ha nem jön egy negyedik hullám a delta variáns révén, ami újabb bezárkózást hoz; erre azonban nem sok esélyt látnak a piacok jelenleg az árfolyamok alapján.

A válságkezelés nyomán egyébként magától értetődően magas költségvetési hiány viszont növelheti az ország, és így a magyar fizetőeszköz sérülékenységét. Ennek megítélése viszont elég szubjektív, de úgy tűnik, hogy jelenleg a befektetők ezt a szempontot értékelhetik többre, mint a nyitással járó kiemelkedő gazdasági növekedést.

Ami még problémaként merülhet fel, hogy az Európai Unióval való viták során újra felmerült, hogy esetleg kevesebb forrás juthat Magyarország számára. Erre még nem volt példa egy országgal sem a múltban, és jelenleg nem is társítható hozzá magasabb valószínűség, de ennek ellenére kockázati tényezőként érdemes figyelembe venni, és követni a brüsszeli eseményeket is.

Mi jöhet ezután?

Már azt is tudjuk, hogy a várttal szemben nemhogy csökkent volna az infláció júniusban, de új, sokéves csúcsra emelkedett: 5,3 % volt az árszínvonal emelkedése. Egyrészről a forint értékeltsége szempontjából rossz hír, másrészt azonban annál inkább ösztönözheti a MNB-t a kamatemelésre. Inkább a „rossz hír a jó hír” érvényesülhet most, ha a forint erősödése szempontjából nézzük. Érdemes azonban a nagyobb konklúziók levonása előtt megvárni a júliusi kamatdöntő ülést, mert sok mondat végére pont kerülhet a szigorítás nagyságával és időbeli kiterjedtségével kapcsolatban. Fontos azonban jelezni, hogy az MNB elsősorban az infláció letörésére törekszik, és nem a forinttal kapcsolatban van árfolyamcélja.

Az általános hangulat változásaira fontos lehet figyelemmel lenni, ugyanis egy tőkepiaci korrekció a sérülékenyebb devizákat is megviselheti. Jelenleg erre nem látszik kilátás a folyamatosan új történelmi csúcsok mellett, de az inflációs félelmek és a delta variáns miatt nem lehet kizárni a lehetőségek közül.

Mindenesetre ha esetleg erősödésnek indulna a forint, akkor a 350 forintos szint alá kéne buknia az euró árfolyamának, hogy tartósabb trendváltásról beszélhessünk. Gyengülés esetén az igazán rossz hír a 360-as szint legyőzése lenne, hiszen akkor újra nagyon közel kerül történelmi mélypontjaihoz a magyar fizetőeszköz.