Gyakran mondják viccként, hogy az 500 forintos bankjegyünk lesz a magyar egy eurós. A forint mostani zuhanása és az új mélypontok után azonban újra felmerülhet a kérdés, hogy kell-e számolnunk a közeljövőben még ennél is jóval gyengébb magyar fizetőeszközzel. Megjósolni a devizaárfolyamokat természetesen nem lehet, de néhány támpontunk azért van a jövőre vonatkozóan.

Hangulati elemek

A forint árfolyamát mind rövidtávon, mind hosszútávon igen sok tényező befolyásolja. A gyors fordulathoz elsősorban a rövidtávon ható szempontok megváltozása kellene. A hazai pénznem gyengüléséhez jelentősen hozzájárul a rossz befektetői hangulat, ami az irányadó tőzsdéken uralkodik – amíg ez így marad, addig nő az esélye a további leértékelődésnek, egy optimista fordulat ugyanakkor jelentős erőt is kölcsönözhetne a forintnak. Utóbbihoz szükséges lenne az, hogy enyhüljenek a recessziós félelmek a börzéken, és az orosz-ukrán háború kiélezett feszültsége is csillapodjon.

Az országspecifikus befektetői megítélés sem pozitív most, ennek megállapításában a forint és a tőzsde alakulása is segít. Az elszálló infláció, a tény, hogy a jegybank befejezte a kamatemeléseket, a kormány által elrendelt, azóta indokolt kifizetési stop, az uniós forrásokkal kapcsolatos piaci pesszimizmus mind gyengíthetik a forintot. A téli energiaellátással, pontosabban annak árával kapcsolatban is vannak aggodalmak, így a gázárak csökkenése is kellhet a magyar fizetőeszköz esetleges gyors fordulatához.

Fundamentális elemek

A fentiekből látható, hogy számos tényező befektetői megítélésének változása kellhet ahhoz, hogy megálljon a forint gyengülése, sőt, erősödjön a hazai fizetőeszköz. Mindezek azonban gyorsan változhatnak, gondoljunk csak a nemzetközi tőzsdék volatilitására, vagy az uniós pénzekkel kapcsolatos várakozásokra. A tartós erősödéshez, és annak megakadályozásához, hogy tényleg ne kelljen később sem 500 forintos eurótól félni azonban több kell, mint a piaci hangulat pozitív alakulása.

A hosszabb távú trendeket inkább a fundamentális elemek határozzák meg, mint a folyó fizetési mérleg, a külkereskedelmi egyenleg átlagos helyzete, az irányadó kamatszint a régiós országokhoz mérten, az infláció, a költségvetés, a gazdaság és az adósságfinanszírozás állapota. Összegezve tehát rövidebb távon inkább reménykedhetünk a piaci folyamatok kedvező alakulásában, hosszabb távon viszont a számszerűsíthető gazdasági adatsorok dönthetik el leginkább a forint sorsát.