Megint majdnem 400 – ez várhat a forintra
Nem alakult jól az elmúlt időszak a forint számára, hiszen újra a márciusban látott történelmi mélypont közelébe esett az euróval szemben. A bűvös 400-as érték így újra nagyon közel került az EUR/HUF keresztárfolyam esetében. Ha elérjük, akkor már nem lesz akkora újdonság, mint márciusban, mégis rengeteg hatása lehet annak, hogyha újra egyszerűvel válik fejben átváltani az eurót – csak éppen nem 300-zal, hanem 400-zal kell szoroznunk. A játszma azonban sok tényezős, sok múlik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további politikáján és kommunikációján, de a külső folyamatok is befolyásolják a forint mozgását.
Határozott további szigorítás
Az MNB majdnem pontosan egy éve kezdte el a monetáris szigorítását, akkor még 350 körül ingadozott az euróárfolyam. Azóta minden egyes hónapban történt monetáris szigorítás a jegybank részéről, ráadásul sokszor havonta többször is emelt az irányadó rátán. Mostanra már 6,75 % az irányadónak számító egyhetes betéti tender kamatszintje, ami hosszú évek óta nem látott magasságot jelent. Ráadásul még közel sincs vége, Virág Barnabás MNB alelnök legutóbbi nyilatkozata szerint határozott lépésekkel tovább emeli a jegybank a kamatokat az idei év második félévében is.
Annak ellenére, hogy most jóval gyengébb a forint, mint a kamatemelési ciklus kezdetekor, nem szabad azt hinnünk, hogy nem ért semmit az MNB szigorítása. Érdemes végig gondolni ugyanis, hogy hogyan alakult volna a forint árfolyama, ha például nem emel kamatot a jegybank, vagy kisebb mértékben teszi ezt – hatása tehát van az árfolyamra a szigorításnak, csak ez éppen abban nyilvánul meg, hogy nem még gyengébb a magyar fizetőeszköz.
Infláció – magaslatok
Éppen a héten közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy májusban 10,7 %-kal volt magasabb az árszínvonal, mint egy évvel korábban. A két számjegyű infláció már régóta várható volt, egyre jobban úgy tűnik viszont, hogy nem egy egyszeri alkalomról van szó – már az éves átlagos infláció esetében is felmerül a 10 % feletti szint. Mindez pedig nehezíti az MNB dolgát, hiszen az árstabilitás elérése a folyamatos kamatemelésekkel is csak középtávon lehetséges.
A vásárlóérték ilyen szintű csökkenése pedig értelemszerűen rossz hatással van a forintra, főleg, hogy bár Európa jó pár országában még ennél is magasabb az infláció, az eurózóna átlagos pénzromlásához képest nem áll jól Magyarország. A fokozódó inflációs nyomást ugyanakkor enyhítik a kormány intézkedései, azt is bizonytalanság övezi, hogy a különadók esetleges áthárítása emeli-e tovább majd az árakat.
Emelnek a többiek is
Egy fizetőeszköz értékeltségénél és a befektetői véleményalkotásnál a legfontosabb, hogy a többi hasonló eszközhöz képest hogyan áll az adott deviza. A forint esetében jellemzően a cseh koronát és a lengyel zlotyt szokták vizsgálni, illetve ezzel egyetemben a két említett gazdaság jellemzőit, és persze kiemelten a lengyel és a cseh monetáris politikát. Bár jelenleg nálunk a legmagasabb az irányadó ráta, a cseh jegybank például már gyorsabb ütemben emeli az alapkamatot, ami miatt kevésbé lehet vonzó a forint a befektetők számára.
Rossz hangulat, bizonytalan helyzet
Természetesen a forint árfolyamára hat a nemzetközi tőkepiaci hangulat is, a magyar fizetőeszközhöz hasonló sérülékeny devizák ugyanis jelentős mértékben kitettek az általános befektetői légkörnek. Amikor az amerikai tőzsde esetében már a medvepiacba való lépésről beszélhettünk nemrég, és a magyar tőzsde is régen nem látott alacsony szinteken van, akkor a forint számára is jóval nehezebb erőt mutatni. Ráadásul a dollár erősödése külön nehézséget okoz, az amerikai devizával szemben már egyébként újabb történelmi mélypontra is esett a forint.
A forintot befolyásolják még az országspecifikus tényezők is, beleértve az Európai Unióval való vitákat a helyreállítási alap pénzeiről, a gazdasági helyzetet, valamint a kormány által meghozott gazdaságpolitikai döntéseket. Nagyon sok tényezős tehát, hogy merre indul el a forint árfolyama, de a kulcs legnagyobb részben a jegybank kezében van. A 400 alatti árfolyam mutathatja azt, hogy a befektetők úgy érzik, hogy az MNB nem tolerál már ennél gyengébb forintot. Hogy ez így van-e, arra valószínűleg nemsokára választ is kaphatunk a jelenlegi folyamatok alapján.