Hiába a folyamatos kamatemelés, keserű éve volt a forintnak
Lassan év végéhez érkezünk, amikor is érdemes áttekinteni, hogy a különböző (számunkra egyénileg) fontos instrumentumok hogyan vészelték el a 2021-es esztendőt. A Molról és az OTP-ről már írtunk, a következő cikkben pedig talán a legtöbbeket érintő eszközt, a forintot vizsgáljuk meg. Jó híreink nincsenek: idén is azok jártak jól, akik a magyar fizetőeszköz ellen fogadtak.
Jól indult az év, aztán jött a harmadik hullám
A forint árfolyama az előző évet sem zárta kifejezetten erősen, 365 körül mozgott 2020 utolsó napján az EUR/HUF kurzus. Az év elején a második járványhullám múlása, valamint a pozitív nemzetközi befektetői hangulat segítette a forintot, így egész szép erősödésnek lehettünk tanúi. A harmadik járványhullám sokkja ugyanakkor elbizonytalanította a befektetőket, így már március végén is közel 370 forintot kellett adni egy euróért a devizapiacon. Ennek lecsengésével azonban határozott erősödés kezdődött, aminek fő táplálója már az MNB májusban beharangozott monetáris szigorítása volt. Június első harmadára már csak 345 körül mozgott az euróárfolyam; mint kiderült, ez is volt a forint csúcsa a 2021-es évre vonatkozóan.
Folyamatos szigorítás – ez sem volt elég
A jegybank eleinte 30 bázisponttal, majd szeptemberben és októberben 15-15 bázisponttal emelte az irányadó rátát, ami végül október végén 1,8 %-ra nőtt. Az egyre nagyobb inflációról tanúskodó adatok, valamint az energiaárak elszállása azonban a tempó újragondolására késztette a Monetáris Tanácsot. Novemberben az egyhetes betéti tender kamata vált irányadóvá, és azóta hetente vizsgálja felül (és emeli) annak kamatát a jegybank.
A monetáris szigorítás igen gyorssá vált, ma, a két ünnep között is végrehajtott egy 20 bázispontot kamatemelést az MNB. Úgy tűnik azonban, hogy mindez nem elég; bár a novemberi gyorsabb tempó okozott némi felértékelődést a forint árfolyamában, jelenlegi helyzet szerint inkább a történelmi mélypontok körül zárja az évet a magyar fizetőeszköz. Természetesen a gyors szigorítás nélkül ennél valószínűleg jóval gyengébb lenne a forint, azonban mégis beszédes, hogy hiába immár több, mint 3 %-os kamatemelkedés, az EUR/HUF kurzus magasabban tartózkodik, mint a szigorítás előtt. A következő évben is eleinte az MNB monetáris politikáján, valamint az infláción lehet a hangsúly, de a nemzetközi tőkepiaci hangulatra is érdemes lesz figyelnie a forinttal kereskedőknek.