Meglehetősen nehéz volt megtippelni az MNB Monetáris Tanácsának mai döntését, ugyanis az előző hónapokban megszokott enyhébb szigorítási tempótól a hirtelen nagy kamatemelésig minden benne volt a pakliban. Végül egy középutas mértéket választott az MNB, de egy trükkel ennél nagyobb kamatemelés történik a gyakorlatban.
30 bázispont – és ami még hozzá jön
A délután 2 órakor megjelent döntés szerint a jegybank 30 bázisponttal 2,1 %-ra emeli az alapkamatot Magyarországon. Ez a nyári szigorítási tempóval azonos, szeptemberben és októberben mindössze 15 bázisponttal nőtt az irányadó ráta. A mostani emelés ugyanakkor eleinte csalódást keltett így is, ha a forint gyengülő reakciójából indulunk ki.
Kiderült azonban Virág Barnabás MNB alelnök nyilatkozatából, hogy az egyhetes betéti kamat és az alapkamat újra elválik egymástól, előbbiről csütörtökön lesz pontos információ. Ezáltal némileg el is tolta a tényleges irányadó szint mértékének közzétételét a jegybank, de az egyértelműnek tűnik, hogy magasabb lesz a ráta, mint 2,1 %.
Emellett úgy tűnik, hogy a forint piacának stabilizálása is fontos a jegybank számára, több ebbe az irányba mutató lépést is bejelentettek. A forintlikviditást nyújtó FX-swap tenderek kivezetésre kerülnek, az eurólikviditást nyújtók viszont korlátozás nélkül maradnak. Bevezet az MNB 1 hónapos diszkontkötvényeket is, amelyekkel a bankoknak nyújtott eszközön keresztül kezelhetőbbé válik a negyedévek végén a forint gyengülését hozó swappiaci kilengések.
Esés, majd erősödés
A forint a kamatemelés hírére és mértékére először eséssel reagált, a 30 bázispontos emelés ezek szerint önmagában nem győzte meg a piaci szereplőket. Ugyanakkor a sajtótájékoztató után már lendületesen erősödni kezdett a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, mostanra már 364 alá süllyedt az EUR/HUF kurzus. Még így is csak néhány százalékra van a forint a történelmi mélyponttól, azonban úgy tűnik, hogy az MNB erős üzenete a hosszú és mértékében nagyobb kamatemelési ciklusról megtette a hatását a devizapiacon.
Legnézettebb Tartalmak
