Minden gazdasági ciklusnak megvan a maga devizaháborúja. Az 1920-as években Franciaország, Németország és Belgium is leértékelte a saját devizáját annak érdekében, hogy visszatérjen az első világháború alatt felhagyott aranyszabványhoz. Az 1930-as években a világ nagy nemzetgazdaságai versenyképes leértékelésekhez folyamodtak, hogy visszaszerezzék az 1929-es amerikai tőzsdei összeomlás után elvesztett jólétet. A dollár ereje 2024-ben újabb monetáris háborút indíthat el. Johan Gabriels, az iBanFirst regionális igazgatója az alábbiakban ezt a témát fejti ki.

Egy újabb devizaháború felé haladunk? Egyelőre csak néhány ország tesz lépéseket az ellen, hogy ellensúlyozza a devizájának összeomlását az amerikai dollárral szemben. Ezekben az országokban egy dolog biztosan közös: mind Ázsiában találhatóak. Indonézia májusban megemelte a kamatlábakat, hogy támogassa a rúpiát, míg Japán a közvetlen jenvásárlásokra támaszkodik a devizapiacon.

Felemás siker

A legfrissebb becslések szerint a japán jegybank május elején végrehajtott két intervenciója 60 milliárd dollárba került. Japánnak bőséges a devizatartaléka, és elméletben további beavatkozásokra is képes. Az egyoldalú beavatkozás hatékonysága azonban kétséges. A korábbi sikeres beavatkozásokat összehangolták a monetáris politikával. Ahhoz, hogy Japán beavatkozása hatékony legyen, az amerikai államkincstárnak is jent kellene vásárolnia, ami jelenleg nem szerepel a tervekben. Emellett a Bank of Japan-nak tovább kellene normalizálnia a monetáris politikáját, mivel a rendkívül megengedő politika hosszú távon összeegyeztethetetlen az erős devizával.

Versenyképes leértékelések Ázsiában

A piac jelenleg attól tart, hogy az erős dollár ellensúlyozására Ázsiában leértékelődhetnek a versenyképes pénznemek. A jüan leértékelődése lehet az első dominó, amely borulhat, ami lehetővé tenné Kína számára, hogy visszanyerje a versenyképességét, és az exportvezérelt gazdaságát a járvány előtti szintre emelje. Egyes elemzők már hónapok óta tartanak ettől a forgatókönyvtől.

De vajon valós a kockázat? Nem hinnénk. A jüan jelentős leértékelésére (vagy akár értékvesztésére) irányuló felhívások figyelmen kívül hagyják a gazdasági tényeket. Kínának jelentős folyó fizetési mérlegtöbblete van, amely a GDP 1-2%-át teszi ki. A kereskedelmi többlete a GDP 3-4%-a, a feldolgozóipari kereskedelmi többlet pedig meghaladja a GDP 10%-át. A kínai gazdaság méretét tekintve, – amely 18 billió dollár, azaz a globális GDP 15%-a – ezek a többletek óriásiak.

A tőkekiáramlás kockázata

Ettől függetlenül nem beszélhetünk problémamentességről. Sok exportőr nem váltja át a nyereségét kínai jüanra. A kamatkülönbségek és a kínai politikába vetett bizalom hiánya miatt jelentős a tőkekiáramlás, amely a hatóságok számára rossz emlékeket idéző módon 2023-ban érte el az elmúlt öt év legmagasabb szintjét.

Ráadásul a jüan leértékelése csak erősítené a tőkekiáramlást, ahogyan az 2015-ben és 2016-ban is történt. A kínai gazdaságtörténet e fájdalmas pillanata valószínűleg az árfolyam kezelését illetően óvatosságra készteti a kínai kormányt. Kína elsősorban arra törekszik az év eleje óta, hogy a jüant stabilan tartsa a dollárral szemben anélkül, hogy a központi bank bőséges devizatartalékaihoz nyúlna. Ehelyett a napi kiigazításra és az állami kereskedelmi bankok piacán történő közvetlen beavatkozásra támaszkodik, hogy jelezze, hogy a jüan leértékelődése a dollárral szemben nem kívánatos.

Manipulált devizák?

A Trump-korszakkal ellentétben a Biden-kormányzat elégedettnek tűnik a jüan árfolyamával kapcsolatban. Kína folyó fizetési mérlegének többlete nem elég magas ahhoz, hogy az amerikai pénzügyminisztérium azt a devizamanipuláció jelének tekintse. Ráadásul Kína devizatartalékának növekedése viszonylag stabil, ami tovább jelzi, hogy nincs szó semmiféle beavatkozásról. Végül is az amerikai kormány tisztában van azzal, hogy a jüanra nehezedő lefelé irányuló nyomás részben az erős dollárt tükrözi.

Amíg az amerikai jegybank nem indul el a kamatcsökkentés irányába – ami kétséges, hogy idén megtörténne – addig az erős dollár továbbra is problémát jelent majd Kína és a világ többi országa számára. Ugyanakkor kételyeink vannak afelől, hogy az erős dollárra adott megfelelő válasz egy sor versenyképes deviza leértékelés lenne, különösen Kínában.

Képek forrása: Shutterstock