Az őszinteség és a rugalmasság mellett a bizalom és a tisztelet lehet a legfontosabb egy közösség túlélése szempontjából. A krízis idején éppen ezért új típusú vezetői szerepek is megjelentek, és át kellett írni a csapatok szabályzatait, amelyek szerint addig működtek. A „Krízisből Erő – az újranyitás lélektana” beszélgetéssorozat negyedik részében Gazsi Zoltán és Tomán Szabina cégvezetőkkel, valamint Fülöp Márta szociálpszichológussal vitattuk meg a különböző vezetői módszerek előnyeit.

Az, hogy a munkatársai is látták, Tomán Szabina is sérülékeny, és fel merte vállalni, hogy van helyzet, amire nem tud rögtön megoldást, bizalmat ébresztett a kollégákban – vélekedett az üzletasszony. „Ők is sokkal jobban megnyíltak” – tette hozzá. Emellett szerinte rugalmasságra is szükség volt a kihívások kezeléséhez. Az első hét Szabina cégénél abból állt, hogy „amit én az elmúlt öt évben követeltem, azt felejtsétek el, holnaptól mindent másképp csinálunk”. Nem könnyű persze az ilyen váltás:  „eleinte bennem is felmerült, hogy ezzel esetleg lerombolom a korábban rólam kialakult, kicsit idealizált képet, amitől azért tartottam” – vallotta be Tomán Szabina.

A vezető szerepének jelentősége nem elhanyagolható. „Fenyegető helyzetben egy csoport elkezdhet fragmentálódni, az egzisztenciális fenyegetettség érzete ellenségességet szülhet, ha pedig egy csoport szétesik, akkor nem tud hatékonyan megküzdeni a kihívást jelentő helyzettel.  Tehát nagyon nem mindegy, hogy egy vezető hogyan interpretálja az eseményeket” – mutatott rá Fülöp Márta, pszichológus, szociálpszichológus, aki szerint, ha van egy külső veszély, amivel együtt kell szembenéznünk „az szociálpszichológiai szempontból egy nagyon jó helyzet, mert a belső kohéziót erősíti”. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a versengéskutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a leghatékonyabb versengés-stratégia sok esetben az együttműködés. Tehát a versengés és az együttműködés nem zárják ki egymást.

Gazsi Zoltán arról számolt be, hogy az ő cégénél az egyik legfontosabb változás az volt, hogy a járványhelyzettel kapcsolatos tájékoztatást nem csak a vezetők, hanem minden dolgozó rendszeresen megkapta. „Számomra mindig fontos volt, hogy emberséges legyek. Nagyon megtetszett nekem egy kifejezés: a szeretetteljes határozottság” – magyarázta az Eisberg Hungary ügyvezető igazgatója, aki sikerei mellett arról is ismert, hogy az egész cég előtt felvállalta, amikor vastagbélrák miatt kezdték kemoterápiávál kezelni. „Kéthetente küldtem magamról információt, hogy a munkatársaknak ne kelljen találgatniuk az állapotommal kapcsolatban, mert az csak szükségtelen bizonytalanságot szül” – vallja Gazsi Zoltán, aki szerint ez sokat segített is, mert „még jobban összezárt a csapat. Ahol ezeket a hullámvölgyeket fel lehet vállalni, az egy erős közösség, amely más kihívásokra is megfelelően képes reagálni.”

A csapat ereje Endrei-Kiss Judit, a Telenor HR vezetője szerint is nagyon fontos: „A magányos farkas a természetben elpusztul. A túléléshez, a sikerhez közösségekre és együttműködésre van szükség, még akkor is, ha a csoporton belül van vetélkedés.” A felgyülemlett tapasztalatokat a járvány után remélhetőleg mindenki képes lesz arra használni, hogy emberközpontú szervezeteket építsen – zárta le a beszélgetést Al Ghaoui Hesna, félelemkutató, a beszélgetéssorozat egyik házigazdája.