Nézzük, melyek a legnépszerűbb, tiniket célzó csalási módszerek, és hogyan védekezhetünk ellenük az internetbiztonsági programokat fejlesztő ESET szakértői szerint:

1.       Csalások a közösségi médiában

Mivel a közösségi média a tinédzserek digitális játszótere, nem meglepő, hogy a csalók ott próbálják meg lépre csalni őket, ahol az idejük legnagyobb részét töltik. A közösségi médiás átverések a legkülönfélébb formákban érkeznek, így nincs egyetlen, minden esetben alkalmazható univerzális megoldás. Az egyik gyakori csapda hírességekről szóló, sokkoló címekkel ellátott bulvárcikknek álcázza magát, viszont aki rákattint a linkre, egy kártékony weboldalra kerül.

A csalók közvetlenül is kapcsolatba léphetnek áldozataikkal olyan üzenetek formájában, amelyek különféle versenyekben és nyereményjátékokban való részvételre invitálják őket. A megosztott link ez esetben is egy hamis weboldalra vezet, amely megfertőzi az eszközüket kártékony programokkal, vagy megpróbálja kicsalni tőlük a bizalmas személyes adataikat.

2.       Leárazott luxustermékek

Egy másik népszerű internetes csalási forma a közösségi médiában megosztott hamis hirdetés, amely nevetségesen alacsony áron kínál luxuscikkeket. Hogy ajánlataik kellőképpen vonzóak legyenek a tizenévesek számára, a csalók megpróbálnak a kamaszok körében kifejezetten népszerű márkákat és árukat kínálni – a limitált kiadású cipőktől kezdve a kamu Ray-Ban online webshopokon át az olyan márkás ruhákig, amelyeket egyébként nem engedhetnének meg maguknak a zsebpénzükből vagy a részmunkaidős fizetésükből.

Az átverés egy hamis webáruház létrehozásán alapul, amely széles választékot kínál a fent említett termékekből, azonban a vásárlás után a megrendelők vagy egy hamisított terméket kapnak, vagy semmit sem. A legrosszabb esetben pedig a bankkártya adataink ellopásával le is nullázzák az egyenlegüket.

3.       Ösztöndíjas csalások

A tandíj és a továbbtanulással járó költségek fedezésében segíthetnek az ösztöndíjak – a kiberbűnözők pedig az anyagi támogatást kereső diákokra vadásznak különféle hamis ösztöndíjak ajánlásával – elsősorban az angol nyelvterületen élőknél.

Ezek a nem létező ösztöndíjprogramok gyakran kötelezik a kérelmezőt egy regisztrációs díj kifizetésére, azonban ezt a pénzt a csaló teszi zsebre. Az átverés „ösztöndíj-tombola” formájában is érkezhet, amely az adóköltségekre hivatkozva követeli meg a résztvevőtől egy előzetesen előre fizetendő „feldolgozási díj” vagy „kifizetési díj” átutalását.

4.       Hamis munkaajánlatok

Nem könnyű tinédzsernek lenni, hiszen a divatos ruhákat, bulikat, utazásokat, tanulmányokat nem lehet csak a zsebpénzből fedezni – éppen ezért keresnek sokan részmunkaidős állást. A fiatal álláskeresők átveréséhez a kiberbűnözők hamis állásajánlatokkal kecsegtetik őket, amelyek többnyire eleve túl jól hangzanak ahhoz, hogy igazak legyenek.

Az ESET szakértői szerint a csalók hiteles állásajánlat-gyűjtő helyeken posztolnak hamis munkalehetőségeket, amelyek általában otthoni könnyű munkavégzést lehetővé tévő, kifejezetten jól fizető pozíciót ígérnek. Azonban ezek célja nem a foglalkoztatás, hanem a célpontok személyes adatainak kicsalása, melyeket később egyéb átverésekhez tudnak majd felhasználni – például az áldozat nevére történő bankszámla megnyitásához vagy a személyazonosságukkal történő okirat hamisításához.

5.       Álprofilos átverések

A szerelmi csalók már nem csak a társkereső oldalakon tevékenykednek – gyakran a közösségi médiát is fürkészik, ahol kiszemeltjeikkel privát üzeneteken keresztül lépnek kapcsolatba.

A csaló sok esetben olyan személynek adja ki magát, akit a célpont nagy valószínűséggel vonzónak talál. Ezután addig udvarol, amíg el nem éri a célját, például, hogy pénzt csaljon ki az áldozatától. Sajnos a kiberbűnözők a legvisszataszítóbb taktikáktól sem riadnak vissza, ezért az is előfordulhat, hogy áldozataikat intim képek küldésére ösztönzik, majd azzal zsarolják őket, hogy megosztják ezeket a szeretteikkel és/vagy a nyilvánossággal, amennyiben az áldozat nem fizet nekik.