Az üzletek még mindig nem látják tisztán az árrésstop részleteit, ezért iránymutatást várnak a kormánytól a felkészüléshez. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a rendelet szövege több értelmezési problémát is felvet, amely hatással lehet a kereskedők működésére. A boltok május végéig utolsó veszteséggel számolhatnak az árak, továbbra is kérdés, milyen hatással lesz az új szabályozás a piaci versenyre. Mi lesz így a boltokkal?

Feszültség az árrésstop körül, útmutatást várnak a kereskedők

Több problémát is találtak az árrésstopról szóló rendelet megfogalmazásában az üzletek, és most olyan iránymutatást várnak a kormánytól, amely segíti a hátralevő napokban a felkészülést – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A kiskereskedelmi láncok május végéig valószínűleg veszteséggel működnek majd, és a beszállítói árak alakulása döntő tényező lesz a nyereségesség szempontjából. Mi lesz így a boltokkal?

Zavart okozó megfogalmazások

Az OKSZ szerint a rendelet szövegében már az árrés fogalmának meghatározása sem egyértelmű, hiszen a haszonkulcs és a termékek fajlagos árának fogalma keveredik. Emellett értelmezési problémák lehetnek a termékkategóriák pontos meghatározásával is, de a részletszabályok értelmezése még folyamatban van.

„A kereskedők olyan útmutatót várnak, amely segíti a hátralevő napokban a felkészülést” – áll a szervezet közleményében.

Saját márkás termékek és a nyereségesség kérdése

A saját márkás termékek arányának üzleti szintű meghatározása is indokolatlannak tűnik az OKSZ szerint. Mivel a gyártói márkák preferálása önmagában nem feltétlenül szolgálja az infláció elleni küzdelmet, hiszen ezek jellemzően drágábbak. A kormány azonban azzal érvelt, hogy a brandelt termékek árrése jóval nagyobb. Így a saját márkás termékek visszaszorítása az intézkedések része.

A kiskereskedelmi láncok várakozásai szerint május végéig a legtöbb bolt veszteségesen működhet. Ez hosszú távon is kihatással lehet az árképzésre. A beszállítói árak alakulása pedig kulcsfontosságú lesz a kereskedelmi szektor nyereségessége szempontjából.

A kormány ultimátuma és a piac reakciója

Az árrésstop bevezetése egy hosszú folyamat eredménye volt. A kormány már januárban megkezdte az egyeztetéseket a kiskereskedelmi láncokkal és a beszállítókkal, az infláció gyorsulása miatt azonban márciusra úgy döntöttek, hogy közvetlen beavatkozásra van szükség. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a februári élelmiszer-infláció elérte a 7,1%-ot, és márciusra akár a 9-10%-os drágulás is elképzelhető.

A kormány múlt héten ultimátumot adott a boltoknak, hogy álljanak elő egy hatékony inflációcsökkentő tervvel. A hat kereskedelmi lánc közül azonban csak kettő adott be értékelhető ajánlatot – a kormány szerint ez is hozzájárult az árrésstop bevezetéséhez. Az OKSZ szerint azonban „az ajánlatok eredményességét azért is nehéz értékelni, mert a kritériumok a mai napig sem ismertek”.

Lehetséges következmények: árverseny és piaci átrendeződés

A szervezet szerint az áruhiány kockázata alacsony, de a kisebb üzletek, amelyekre nem vonatkozik az árrésstop, nehezebb helyzetbe kerülhetnek, mivel a nagy láncok árversenye elszívhatja a vásárlóikat. A szabályozás piaci hatásai így nemcsak az infláció csökkentésére, hanem a versenykörnyezet átalakulására is kihathatnak.

A kivonulás nem reális, de a bizonytalanság nő

Bár a kiskereskedelmi szektor nehéz helyzetben van, az OKSZ szerint nem valószínű, hogy a nagy láncok kivonulnak a magyar piacról, hiszen „ezek a cégek már nagyon sok pénzt invesztáltak a hazai kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésébe”.

Miről is szól az árrésstop?

Orbán Viktor miniszterelnök március elején jelentette be az intézkedést, amelynek lényege, hogy az élelmiszer-kereskedelmi láncok árrése nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és legfeljebb 10% lehet.

A kereskedelmi szereplők jelenleg a pontos szabályozás tisztázására és egyértelmű kormányzati iránymutatásra várnak, amely segítheti az alkalmazkodást a következő hónapokban.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock