Török Zoltán szerint a kilátásokat még mindig a járvány kifutása határozza meg, ezért nagyrészt a szükséges intézkedésektől függ, hogy a gazdasági teljesítmény mennyivel tér majd el az év végére a mostani előrejelzésektől. Annyi biztos, hogy a döntéshozók a rendkívüli helyzetet már nem válságnak tekintik, hanem olyan állapotnak, amellyel együtt kell és lehet élni – mutatott rá. Jelentős korlátozások ezért a továbbiakban aligha lesznek Magyarországon, de a világ más részein is egyre kevésbé – vélekedett. Hozzátette: nem biztos, hogy a globális ellátási láncok helyreállnak, de fokozatos javulás várható, ami a magyar ipari termelés számára létkérdés. A szakértő szerint a bizakodás azért is indokolt, mert az őszi visszaesést az év végén ismét egyre kedvezőbb adatok követték. Valószínűleg az infláció is túljutott a csúcsán, a maginfláció szintén nem nőhet már magasabbra, mostantól fokozatosan csökkenni fog a pénzromlás üteme.

Éves szinten a Raiffeisen 5,5 százalékot valószínűsít Magyarországon, de Török Zoltán megjegyezte, hogy a kockázatok inkább felfelé mutatnak. A forint némileg erősödni fog, árfolyama stabilabb lesz. Pálffy Gergely támogató külső környezettel számol 2022-ben, bár véleménye szerint az év elejét az euróövezet gyengébb teljesítménnyel kezdheti a kiújuló járványveszély miatt. Az első negyedévet követően nagyobb lehet az emelkedés, a foglalkoztatás bővülhet, a lakossági megtakarítások jelentősek, a fogyasztás magas szinten állandósulhat, noha az európai szinten is magas infláció némileg visszafoghatja ezek hatásait. Jelezte: a pénzromlásért nagyrészt az energiaárak felelősek, alakulásuk továbbra is bizonytalan. Ám ettől függetlenül az euroövezeti pénzromlás valószínűleg mérséklődik, éves szinten 3,5 százalék körül alakulhat. A Raiffeisen európai szinten 2023-ban is jelentős, 3 százalékhoz közelítő GDP-növekedést vár – közölte az elemző – ismertette a távirati iroda.