2021 áprilisában az ipari termelés volumene 58,8%-kal meghaladta az előző év áprilisának rendkívül alacsony bázisszintjét, amely a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedésekkel volt összefüggésben. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 59,2%-kal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021. márciushoz képest 3,2%-kal csökkent. A termelés volumene kissé meghaladta a járvány előtti, 2019. áprilisi szintet.

2021. áprilisban:

•  Az ipari termelés volumene 58,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt áprilisi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
• A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban az előző hónaphoz viszonyítva 3,2%-kal csökkent.
• Az ipari export volumene 84%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33%-át képviselő járműgyártás kivitele több mint négyszeresére nőtt, míg a 14%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 51%-kal bővült.
•  Az ipar belföldi értékesítése 24,5, míg a feldolgozóiparé 27%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
•  Az iparon belül döntő súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 63%-kal nőtt, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 2,0%-kal csökkent. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 10,4%-kal emelkedett, főként az előző évinél hidegebb idő hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a 2021. áprilisi átlagos középhőmérséklet 3,1°C-kal alacsonyabb volt a 2020. áprilisinál).

•  A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27%-át képviselő járműgyártás nőtt a leginkább, az egy évvel korábbi közel négy és félszeresére. A kiugró teljesítmény elsősorban az előző év áprilisi gyárleállások okozta alacsony bázisérték eredménye. A közúti gépjármű gyártásának termelési értéke mintegy tizennégyszeresére, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé pedig több mint a háromszorosára emelkedett.
• A feldolgozóipari termelés 11%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 45%-kal bővült. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 66, az elektronikus fogyasztási cikké pedig 76%-kal nőtt.
•  A feldolgozóiparból mintegy 11%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 12,9%-kal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. A legnagyobb súlyt (24%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17,9, a második legjelentősebb italgyártás pedig 31%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Csak két alágazatban mérséklődött a kibocsátás: a növényi, állati olaj gyártása 2,0, a dohánytermék gyártása 1,4%-kal csökkent.
•  Jelentősen, 77%-kal bővült a közepes súlyú villamos berendezés gyártása is, főleg a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása miatt.
•  A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 39, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 30%-kal nőtt az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
•  Gyorsult a növekedés üteme a vegyi anyag, termék gyártásában is: áprilisban 40%-kal emelkedett a kibocsátás, főként az alág kétharmadát kitevő műanyagalapanyag-gyártás teljesítményének köszönhetően.
•  Egyedül a gyógyszergyártás nem nőtt az egy évvel korábbival összehasonlítva (gyakorlatilag stagnált a termelés), ebben szerepet játszott a viszonylag magas bázis hatása is.

•  Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben, 159%-kal Nyugat-Dunántúlon, a legkevésbé, 19,8%-kal Budapesten.
•  A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 94%-kal nagyobb volt a 2020. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 46, az új exportrendelések 104%-kal emelkedtek. Az összes rendelésállomány április végén 4,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2021. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest:

•  Az ipari termelés 13,8%-kal nőtt. Az összes értékesítés 65%-át adó külpiaci eladások volumene 18,4, a 35%-ot képviselő hazai értékesítésé 7,9%-kal emelkedett.
•  A régiókban 5,7 és 22% közötti volumennövekedést mértünk, a legnagyobb mértékűt Észak-Magyarországon.