Csúcson a munkaerőpiac, jelentős a munkaerőhiány 

Az álláshirdetések száma meredeken emelkedni kezdett a korlátozások feloldását követően, ez pedig jelentős munkaerőhiányt okozott: a tavalyi évhez képest 70 százalékos növekedés látszik a feladott hirdetések esetében – hangzott el Profession.hu őszi Online HR konferenciáján.  

A munkaerőhiány differenciáltan jelenik meg és ágazatonként eltérő mértékben. Az IT szektorban például soha nem látott passzivitás tapasztalható: a 2019 előtti időszakhoz képest is többet kell küzdeniük a cégeknek és a toborzást végző szakembereknek egy megfelelő jelöltért. Általánosságban elmondható, hogy a sok nyitott pozíció miatt az álláskeresőknek több lehetőségük nyílt válogatni az ajánlatok között, emellett a munkahelyekkel kapcsolatos preferenciáik is megváltoztak, például a home office lehetősége a váltás egyik legfontosabb motivációs tényezőjévé vált.  

Kihívás ideális kollégát találni 

A megfelelő munkavállalók megszerzése és megtartása ebben a helyzetben kulcsfontosságú, dolgozókat elveszíteni fokozott kockázatot jelent a cégek számára. Korábban a bizonytalan helyzet miatt az emberek kevésbé mertek munkahelyet váltani, az álláshirdetések számának növekedésével viszont a munkakeresési kedv is jelentősen nőtt. 

A növekvő zajban a vállalatoknak nehezebb elérniük, megszólítaniuk a számukra megfelelő álláskeresőket, ezt pedig a toborzásra fordított kiadások emelkedése is jól mutatja. A megkérdezett vállalatok 29 százaléka válaszolta azt, hogy több pénzt fordít toborzásra, és mindössze 7 százalékuk költ erre kevesebbet, mint a tavalyi évben. 2020-ban a munkaadóknak csak 13 százaléka növelte a folyamatra fordított kiadásait, 14 százalékuk viszont csökkentette azokat.  

Fontos a hatékony, gyors toborzás 

A HR stratégiák kidolgozására fordított pénzek elmaradtak a járványhelyzet előtti, 2019-es évhez képest, ennek oka pedig a bizonytalan helyzet volt. „Évről évre megkérdeztük a cégeket, hogy készítenek-e HR stratégiát. Amíg ennek gyakorisága 2019-ig folyamatosan emelkedett, a járványhelyzet okozta bizonytalanság miatt idénre jelentősen csökkent. 2019-ben a megkérdezett vállalatok 45 százaléka készített emberi erőforrásokra vonatkozó tervet, 2021-ben mindössze 29 százalékuk.  A bizonytalan helyzet miatt a munkáltatók egyre inkább igyekeztek a meglévő, rögzített toborzási és kiválasztási metódusaikra támaszkodni” – fogalmazott Martis István, a Profession.hu ügyvezetője.  

A toborzásnál érdemes nagy lendülettel elindulni, mert ha elhúzódik a folyamat és az adott pozíció betöltetlen marad, az elvégzendő munka a meglévő kollégákat terheli. Fontos a toborzás során, hogy több csatornát alkalmazzunk párhuzamosan, így nagyobb eséllyel és rövidebb idő alatt találhatunk megfelelő jelöltet. „A hibák jelentős része abból adódik, hogy mindig egyetlen adott csatornát használnak a toborzók és a vezetők, és csak akkor állnak át egy alternatívára, ha már kiderült, hogy az addigi módszer eredménytelen. Így történhet, hogy akár egy év is eltelik, mire be tudnak tölteni egy pozíciót. Fontos, hogy a csatornákat jól válasszuk meg és időben is közel folytassuk egymáshoz képest a kampányokat a különböző platformokon. A jelentkezőket pedig érdemes egy adott platformra terelni, ezzel időt és kapacitást spórolhatnak a cégek és a toborzók is” – mondta Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletágvezetője.  

Egyéni nehézségek és bizalom 

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a járványhelyzethez való alkalmazkodással járó emberi és szervezeti nehézségeket járták körül. Dr. Beck-Bíró Kata, szervezetfejlesztő tanácsadó, Bíró Pál a Google Magyarország Country Managere, Lám István, a Tresorit társalapítója, valamint Knezevics Viktor, SSC szakértő a kölcsönös, transzparens és őszinte kommunikáció fontosságát hangsúlyozták és indokolták gyakorlati tapasztalataikkal. A járványhelyzet számos vállalat alkalmazkodóképességét próbára tette, és a korábbinál sokkal inkább előtérbe kerültek a kollégák egyéni problémái. A szervezeten belüli emberi kapcsolatok fenntartása és ápolása jóval nehezebb a távmunkavégzésre való átállás óta, ennek a megoldására, áthidalására pedig – lehetőségeikhez mérten – javasolt törekedniük a cégeknek. Kiemelték a munkatársak számára biztonságos szervezeti légkör fontosságát, ahol lehetőséget kapnak a kollégák a problémáik megosztására. A vezetőknek pedig ezeket figyelembe véve érdemes döntéseket hozniuk, ezzel erősítve a kölcsönös bizalmat.