Elemzők a GDP-zsugorodást a tavalyi utolsó hónapok kormányzati kiadáscsökkenéseinek „egyszeri tételével”, illetve az euróövezeti adósságválság negatív hatásaival indokolták. Az észt kormány 3 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei évre. Észtország 2011 januárjától tagja az euróövezetnek, abban az évben a GDP 8,3 százalékkal nőtt. Az ország gazdasága korábban drasztikusan visszaesett azt követően, hogy a kormány jelentős strukturális reformokat és költségvetési megszorításokat hajtott végre. Az intézkedésekre azért volt szükség, mert a pénzpiaci válság kirobbanásával párhuzamosan a balti államokban kipukkadt az ingatlanpiaci buborék. Az észt kormány akkor a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodás keretében egyebek között 10 százalékkal csökkentette a közalkalmazotti béreket, növelte a nyugdíjkorhatárt és visszafogta a szociális kiadásokat. A korrekciós időszak mélypontján, 2009-ben 14 százalékkal esett vissza éves szinten az észt GDP.
