Kommentárjai akkor hangzottak el, amikor a nemzetközi egészségügyi hatóságok vizsgálják a majomhimlő, egy ritka vírusos betegség atipikus terjedését, amely jellemzően Közép- és Nyugat-Afrika távoli részeire korlátozódik. „Ez az első alkalom, hogy a 2020-as találkozó óta ismét Davosban gyűltünk össze, és egy újabb veszélyes betegség fenyegetésével találjuk magunkat szemben” – mondta Richard Hatchett, a CEPI vezérigazgatója a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon. „Meg kell értenünk, hogy ez mit jelent, vagyis azt, hogy a világ ismét elkezd mozogni, és a fertőző betegségek is elkezdenek velünk együtt mozogni” – mondta Hatchett.

„Ez egy aggasztó járvány. A majomhimlő egészen más betegség, mint a Covid” – folytatta. „Nem terjed ugyanúgy légúti úton, így nem jelent olyan globális veszélyt, mint amilyet a Covid jelentett, amit sokan közülünk azonnal felismertek. De jól példázza azt a kockázatot, amelyet a fertőző betegségek jelentenek a modern világban”.

Mi a majomhimlő?

A majomhimlő egy ritka betegség, amelyet a majomhimlő vírus okoz, amely ugyanabba a családba tartozik, mint a himlő, bár jellemzően kevésbé súlyos. Először 1958-ban mutatták ki fogságban tartott majmoknál, az első emberi megbetegedést pedig 1970-ben jegyezték fel. A majomhimlő kezdeti tünetei közé tartozik a láz, fejfájás, izomfájdalom, duzzanat és hátfájás. A betegeknél a láz megjelenése után egy-három nappal jellemzően kiütések jelennek meg, amelyek gyakran az arcon kezdődnek, és a test más részeire, például a tenyérre és a talpra terjednek.

A majomhimlő megbetegedések esetenként súlyosabbak is lehetnek, Nyugat-Afrikából már haláleseteket is jelentettek. Az egészségügyi hatóságok azonban hangsúlyozzák, hogy nem állunk súlyos járvány kitörésének küszöbén, és a lakosságot érintő kockázatok továbbra is nagyon alacsonyak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a vírus megfelelő válaszlépésekkel megfékezhető az Afrikán kívüli országokban, ahol általában nem észlelik.

Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Németországban az elmúlt napokban erősítették meg a majomhimlő első eseteit. Szerdáig összesen 118 majomhimlős esetet jelentettek az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség 12 országából az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint. Az Egyesült Királyságban szerdán Angliában hét további majomhimlős esetet észleltek, Skóciában pedig egy esetet azonosítottak. Ez azt jelenti, hogy az azonosított esetek száma az Egyesült Királyságban jelenleg összesen 78. Ehhez képest az ENSZ a második világháború óta a legnagyobb nemzetközi kihívásnak nevezte a koronavírus-járványt. Eddig több mint 527 millió megbetegedést jelentettek világszerte, és több mint 6,28 millió haláleset történt.

„Megvannak a szükséges eszközeink”

Amikor a CEPI közös küldetéséről kérdezték, miszerint egy járvány vagy világjárvány veszélyének felismerését követő 100 napon belül készen álljon a vakcina, Hatchett azt mondta: „Amikor 100 napról beszélünk, az a vakcina kifejlesztésének megkezdéséről szóló döntéstől a vakcinák használatra való rendelkezésre állásáig tartó 100 napot jelenti. Ez azt jelenti, hogy jelentős beruházásokat kell eszközölnünk a felkészültségbe még az új betegség megjelenése előtt, ha ilyen gyorsan akarjuk végrehajtani.”

„Azt hiszem, a majomhimlő tökéletesen illusztrálja ennek a stratégiának az értékét, mivel a himlő elleni oltóanyagot egy olyan betegség ellen fejlesztették ki, amely még nem is létezik, és amelyről tudjuk, hogy működik a majomhimlő ellen” – mondta Hatchett. „És vannak olyan vírusellenes szerek, amelyeket a himlő ellen fejlesztettek ki, és amelyek a majomhimlő ellen is működnek. Tehát megvannak az eszközeink, amelyekre éppen akkor van szükségünk, amikor a járvány robbanásszerűen terjed” – tette hozzá.

Forrás: https://www.cnbc.com/2022/05/26/covid-and-monkeypox-cepi-chief-outlines-the-disease-differences.html