2024 június 24

Várnia kell az ítéletre a lízingcégnek

A felperes pénzügyi intézmény és az alperes állam egyaránt fellebbezett az első fokú ítélet ellen, amelyben a bíróság elutasította a felperes keresetét.

Érvek pro és kontra

A felperes fellebbezésében azt kérte, helyezzék hatályon kívül az első fokú ítéletet, a bíróságot kötelezzék új tárgyalásra és állapítsák meg, hogy az általa alkalmazott szerződési feltételek tisztességesek. Kérte továbbá, hogy a Fővárosi Ítélőtábla forduljon az Európai Bírósághoz, valamint a per felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz (Ab).

A magyar állam az ítélet indoklásának megváltoztatását és kiegészítését kérte. Ellenkérelmében kifejtette, hogy a jogszabály rendelkezései világosak, nincs visszamenőleges hatályuk, megfelelő felkészülési időt adnak és megfelelően biztosítják a jogorvoslati jogot, ezért indokolatlannak tartja, hogy a tábla az Ab-hoz forduljon. Emellett a törvény nem ütközik az uniós joggal sem.

Új törvény korlátozza a perújítást

A pénzügyi intézmény jogi képviselője szóbeli kiegészítésében a normakontrollra tett indítványával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az első fokú ítélet meghozatalát követően a köztársasági elnök aláírta az elszámolási törvényt, aminek következtében a jelen eljárásokban nem lesz helye perújításnak, így ha a törvény rendelkezéseit megsemmisíti az Ab, a felperesnek nem lesz jogorvoslati lehetősége.

Hivatkozott arra is, hogy a 2010. november 26-át követően készített, illetve módosított általános szerződési feltételeket (ászf) a forint, illetve a tiszta deviza kölcsönszerződések tekintetében a törvény felmenti a tisztességtelenség vélelme alól, így ezeket nem lehet a perben tisztességtelennek tekinteni. Kifejtette továbbá, hogy az alpereshez hasonlóan, az első fokú ítélet szimmetria elvvel kapcsolatos indoklását ellentmondásosnak tartja.

Nem indokolt a normakontroll kezdeményezése

Az állam jogi képviselője szóbeli kiegészítésében egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a perben alkalmazandó törvénynek nincs az alaptörvénybe ütköző rendelkezése, ezért nem indokolt a normakontroll kezdeményezése. Arról, hogy az elszámolási törvény bizonyos esetekben korlátozza a perújítást, úgy vélekedett, most is vannak a jogrendszerben korlátok, ez nem teszi alkotmányellenessé a jogszabályt.