2024 július 22

Vannak-e a mesterséges intelligenciának jogai?

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a
technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket
hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-
ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános
rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.

Az Európai Unió az első olyan jogalkotó közösség a világon, amely átfogó mesterséges intelligencia
rendelet bevezetésére készül. Az idén életbe lépő „AI Act” szabályozás jelentős mérföldkő a
technológiai fejlődés és az emberi jogok összehangolása terén. – hívja fel a figyelmet Darázs Lénárd,
az ELTE általános rektorhelyettese, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozás és etikai keretek
munkacsoportjának vezetője.
Ez az átfogó rendelet kockázatalapú megközelítést alkalmaz, amellyel egyensúlyt teremt a
technológiai innováció és az emberi jogok védelme között, miközben előmozdítja az alkalmazások
elterjedését is. Az új szabályozás négy fő kockázati kategóriát határoz meg, ahol a legnagyobb
kockázatú MI rendszerek, mint például a társadalmi pontozás, tiltottak lesznek. A nagykockázatú
rendszereket szigorú felügyelet alá vonják, míg az alacsonyabb kockázatú alkalmazások esetében, –
mint amilyenek a chatbotok is – transzparenciát követelnek meg a jogalkotók.
Egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy a mesterséges intelligencia rendelkezhet-e jogokkal és
kötelezettségekkel. Darázs Lénárd szerint erre nincs szükség. „A jelenlegi szabályozási keretek között
a mesterséges intelligencia által okozott károkért a felelős személyeket vonhatjuk felelősségre” –
magyarázza.
Magyarország jelentős szerepet vállal a mesterséges intelligencia fejlődésében. A 2018 óta működő
MI Koalíció Szabályozás és etikai keretek munkacsoportja, Darázs Lénárd
vezetésével olyan irányelveket dolgozott ki, amelyek később a magyar kormány hivatalos
álláspontjává váltak, és jelentős hatást gyakoroltak az európai MI rendelet alakulására. Az ELTE-n
működő Mesterséges Intelligencia Szabályozás és Etikai Tudásközpont (MISZET) kulcsszerepet játszik
az MI jogi szabályozásának koordinálásában és az oktatási programok fejlesztésében. Az egyetem
számos kutatási projektben vesz részt, többek között a Horizont Európa programokban, amelyek a
mesterséges intelligencia fejlesztésére fókuszálnak.
„Ma már nincs olyan európai uniós program, ahol ne jelenne meg a digitalizáció, az adatvagyon vagy
a mesterséges intelligencia” – emeli ki Darázs Lénárd, aki hangsúlyozza, ezek az együttműködések
biztosítják, hogy az MI előnyei hazánkban is úgy valósuljanak meg, hogy közben
az emberi jogok és a személyes adatok védelme is garantált legyen.