Sorsolják a felszámolót

Ez a javulónak tűnő statisztika alapvetően annak következménye, hogy a múlt évi törvénymódosítás miatt változott az eljárások lefolytatása – mondja Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke. Korábban a kényszer-végelszámolások nagy része ugyanis felszámolásba ment át, és természetesen itt regisztrálták a statisztikák is. A változások óta a kényszer-végelszámolási eljárások többségét a bíróságok kényszertörléssel zárják le, így ezek az adatok nem jelentkeznek a felszámolásokról szóló kimutatásokban. Ugyanezen időszak alatt a kényszertörlések száma 24 930 volt. Bár ennek az eljárásfajtának az időbeli lefolyása lényegesen rövidebb a felszámolásnál, ám ha e számot hozzáadnánk a felszámolási eljárásokhoz, más képet kapnánk.

A felszámolók kijelölésének módja is megváltozott, miszerint a felszámolókat márciustól már kizárólag elektronikus úton választhatják ki a bíróságok. A felszámolás feladatára vállalkozó cégek ezt megelőzően pályázattal nyerhették el minősítésüket. A korábban felszámolással foglalkozó 105 társaság közül csak hatvannak sikerült a vizsga, ugyanakkor hetven új társaság jutott be az immár 130 céget számláló piacra. A változással kissé felhígult a szakma, a kizárólagos elektronikus kijelölés pedig azzal a veszéllyel járhat, hogy a számítógép olyan, szakmailag kevésbé felkészült céget sorsolhat ki például egy bonyolult, nagy értékű megbízás teljesítéséhez, amelyhez nincs kellő kapacitása. Alaposan elhúzódhat így a felszámolás, ami nem ritkán eddig is akár öt évig eltarthatott.

Átalakul a cégvilág

A feketelista.hu szerkesztői a cégalakulásokról szóló adatokat is kigyűjtötték, és ezek igazolják, hogy a nagyszámú felszámolás ellenére nem szűkül a cégvilág. Az elmúlt évben is 33 563 új vállalkozás kezdte meg működését, számuk több mint kétszeresen (229 százalékkal) meghaladta a felszámoltakét.

Tavaly júniusa óta naponta átlagosan 139 új cég kapta meg működési engedélyét. Az elmúlt öt évben összesen 211 750 új cég lépett be a piacra, több mint kétszer annyi, mint amennyi „rolóját” lehúzatták a felszámoló bíróságok. Az elmúlt fél évtizedben évente átlagosan 42 000 új cég alakult, az utóbbi két esztendőben azonban lassult az ütem. E folyamat alaposan átírta az egyes országrészek, települések cégszerkezetét is.

Erősödött a közép-magyarországi régió

Az elmúlt évben a közép-magyarországi régió tovább erősödött. Budapest és Pest megye körzetében egy év alatt 6075 céget számoltak fel ugyan, viszont az összes új vállalkozásnak több mint a felét (18 305) ebben a körzetben jegyezték be. Pest megyében az elmúlt évben 1555 vállalkozás szűnt meg felszámolással, ám egyidejűleg 285 százalékkal többet, 4429 újat indítottak. Az új cégalapítások száma egyébként minden megyében meghaladta a megszűntekét, Veszprém, valamint Komárom-Esztergom megyében például több mint háromszorosan. Veszprém megyében 224 céget töröltek felszámolással, miközben 734 újat alapítottak. Komárom-Esztergomban 259 felszámolt cég helyére 789 új vállalkozás lépett.

Nagyvárosok

Tanulságos tíz nagyvárosunk „cégdemográfiája” is. A fővárosban 4520 cég felszámolását 13 876 új alapítású vállalkozás pótolta. Számszerűen és arányaiban egyaránt Budapesten fiatalodott legjobban a cégvilág. Szegeden kétszeresen felülmúlták a felszámoltak számát (346) az új vállalkozásba kezdők (733). Győrben is hasonló arányú az összevetés; itt 227 felszámolással szemben 475 új cég alapítása áll. A tíz vidéki nagyváros közül a legtöbb felszámolást (448) Debrecenben mondta ki a bíróság, ám ennél 77 százalékkal több (793) új vállalkozás lépett itt a piacra. A többi nagyvárosban is legalább másfélszer annyian próbálkoztak az elmúlt évben cégalapítással, mint ahányat gazdasági ellehetetlenülésük miatt „kiszámoltak” a bíróságok.

Az ország 19 megyéje közül hétben legalább kétszeresen túllépte az újonnan alapított cégek száma a felszámoltakét. Győr-Moson-Sopron megyében a mögöttünk hagyott év alatt 475 cégfelszámolásra került sor, miközben 1145 új vállalkozás alakult, Tolnában 164 társaság jutott a felszámolás sorsára és 370 kezdett új életet, míg Vasban ez az arány 233:501.

Pest megyét követően a legtöbb felszámolásról (799) Hajdú-Bihar megyében döntött a bíróság; helyükre 1341 új társaság lépett. Bács-Kiskunban 672 vállalkozás szűnt meg felszámolással, itt is csaknem kétszeresen több új céget jegyeztek be. A felszámoltak és újonnan alakult cégek száma közötti legkisebb különbség Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikájában olvasható, de ezekben a megyékben is 35, illetve 32 százalékkal többen kezdtek új vállalkozásba, mint ahányan „becsukták a boltot”.

Türelmetlenebb hitelezők

A felszámolási eljárások megindításának nagy száma döntően a cégek pénzügyi helyzetének romlásával és az adóhatóság egyre szigorúbb fellépésével magyarázható. A hitelezők is egyre türelmetlenebbek, és hamarabb kérik a felszámolás megindítását. Gyakori, hogy ilyen esetekben a tulajdonos magára hagyja a céget, vagy „eladja” egy utolérhetetlen „vevőnek”. A hitelezők futhatnak a pénzük után. Jogilag a felszámolással megszűnő cég vezetője (és árnyékvezetője is) személyesen felelős a vállalkozás által ki nem elégített tartozásokért. Ellene végrehajtás foganatosítható, és nemcsak pénzvagyona, de bármilyen ingó és ingatlan vagyontárgya végrehajtható. A felszámolók tapasztalata szerint azonban jó eset, ha végül a hitelezők követelésük 3-5 százalékához hozzájutnak.

Egy ilyen eljárás hosszadalmas és kétséges kimenetelű. A rossz tapasztalatok óvatosságra kell, hogy intsék a gazdasági élet szereplőit. Egy üzletkötés, együttműködési megállapodás aláírása előtt hasznos és kifizetődőbb előre tájékozódni kiszemelt partnerünk cégének állapotáról. Az elmarasztaló határozatok megtalálhatók a feketelista.hu adatbázisában is. Ezek ismeretében megalapozottabb döntés hozható, későbbi fájdalmas veszteségeket előzhetők meg – hívja fel a figyelmet Iklódi András, a feketelista.hu portál főszerkesztője.