Kiemelte: „az erőszakért mindig, minden esetben a hatalom a felelős”, ebben a politikai válságban az erőszak alkalmazásáért a felelősség a hatalmat terheli. A csaknem három hónapja tartó politikai szembenállás alatt három alkalommal: november végén, decemberben és januárban a hatalom erőszakkal akarta felszámolni a tüntetést – emlékeztetett.

Hétfőn még bizakodtak az emberek 

Póti László felidézte: a hétfői volt a leginkább optimizmusra okot adó nap a válság eddigi történetében, akkor lépett ugyanis életbe az amnesztiáról szóló törvény, amelynek alapján aznap, de már a hétvégén is a tiltakozók elkezdték kiüríteni a korábban elfoglalt középületeket, elkezdték elbontani a barikádokat. Cserébe a tüntetők és az elnök közötti megállapodás értelmében a demonstrációkon elfogottak döntő többségét elengedték. Hozzátette: hétfőn tehát úgy tűnt, hogy működik a tárgyaláson elért egyezség.

A tiltakozók egy része – nem a parlamenti ellenzéki pártok – hétfő délután meghirdetette a Békés támadás elnevezésű tüntetést, és kedd reggelre az ukrán parlament épületéhez hívták az embereket, hogy megerősítsék követelésüket: a parlament foglalkozzon az ország politikai berendezkedésének megváltoztatásával, a félelnöki helyett a parlamentáris rendszer kialakításával – magyarázta. Kedd reggel 10-15 ezres tömeg indult meg a parlament felé, de a rendőrség minden fontosabb utcát lezárt a környéken, mire a tiltakozók egy radikális csoportja elkezdett harcolni a rendőrökkel.

Reggelre már 25-en meghaltak és többszázan megsebesültek

Ferenc pápa az ukrajnai erőszak leállítására szólított fel

Békére és megbékélésre szólította fel az Ukrajnában szembenálló feleket Ferenc pápa a szerdai általános audiencián. Az egyházfő kijelentette, aggodalommal követi a Kijevben zajló eseményeket. Ferenc pápa biztosította az ukrán népet, hogy mellettük áll. Hozzátette, hogy imádkozik az erőszak áldozataiért, családjaikért és a sebesültekért.

Póti László elmondta: a keddi nap az erőszakos összecsapásokról szólt, és visszaszorították a demonstrálókat a tiltakozás központját jelentő Majdan térre. Estére a rendőrség körbevette a teret, és az éjszaka azzal telt, hogy több támadást indítottak az ott maradt tüntetőkkel szemben. Reggelre 25-en meghaltak és több százan megsebesültek a harcokban.

A szakértő hangsúlyozta: hétfőn a két legfontosabb ellenzéki parlamenti párt vezetője, Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt parlamenti frakcióvezetője és Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője nem volt Ukrajnában, hanem Németországban tárgyalt, nem ők hirdették meg a keddi tüntetést, és nem voltak jelen akkor, amikor még esetleg lecsillapíthatták volna a radikalizálódó tömeget. Ukrajnában volt viszont a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt vezetője, ő sikeresen mozgósította híveit a radikális fellépésre – tette hozzá.

Az államfő nem érti a helyzetet

A kutató beszélt arról is, hogy szerdára virradó éjjel Jacenyuk és Klicsko tárgyalt Viktor Janukovics elnökkel, de úgy tűnik, az államfő nem érti a helyzetet, csak azt akarja, hogy a tüntetők adják meg magukat, és kilátásba helyezte a politikai vezetők büntetőjogi felelősségre vonását.

Janukovicsot sarokba szorították, és bár még leült tárgyalni az ellenzéki vezetőkkel, „lényegi mondanivalója már nincsen”, nem lehetséges kompromisszumokról egyeztet, hanem a büntetőjogi felelősségükkel fenyegetőzik – mondta. Megjegyezte: nyilvánvaló, hogy az elnök „elveszíti ezt a csatát, csak nem mindegy, hogy hogyan”.

Az elemző véleménye szerint a szerdai nap folyamán nem kísérlik meg a rendőrök felszámolni a tüntetők táborát a Majdanon, ezzel „megvárják az estét”. Lehetséges nevezte, hogy Janukovics a jelenlegi pozíciójában felvállalja annak a kockázatát, hogy megpróbálja az utolsó tüntetőig megtisztítani a Majdan teret. Ez a terv garantáltan kudarcra van ítélve, és így több tucat újabb halott lehet Kijevben – mondta.

Lehet, hogy nemet mond Janukovicsnak a katonaság

Póti László szerint az a nagy kérdés, hogy a fegyveres erők, a katonaság megmozdulnak-e, mert csak a belügyi erőkkel nem lehet legyőzni a tiltakozó tömeget. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a katonaság nemet mond Janukovicsnak, de nem valószínű, hogy az elnök egyáltalán igénybe merné venni a segítségét.

A szakértő arra is kitért, hogy mivel nincs etnikai színezete a konfliktusnak, a kárpátaljai magyar közösség ebből a szempontból nincs veszélyben, Magyarországnak szerinte nincs teendője ez ügyben. Menekültek pedig csak akkor indulnának meg Ukrajnából, ha a fegyveres erőkkel folytatott, „elhúzódó partizánháborúvá” alakulna a helyzet, ez azonban gyakorlatilag kizárható – mondta Póti László.