Az ablakok és szellőzőrendszerek a téli hónapokban jelentős hőveszteséget okoznak. A projekt keretében kifejlesztett új technológia ezt az elsősorban régebbi épületek esetében jelentkező problémát hivatott orvosolni. A Climawin „okos” ablakok emellett önhűtési funkcióval is rendelkeznek, amelynek köszönhetően meleg időben csökkennek a légkondicionáló berendezések működtetésére fordított költségek. Ily módon a Climawin ablakok minden éghajlati körülmények között alkalmazhatók.
Működési mechanizmus
„Az általunk kifejlesztett innováció valójában egy passzív hővisszanyerésű szellőzőrendszer. A tesztelési eredmények szerint a Climawin ablakok felszerelése egy átlagos épület esetében az energiahatékonyság 18–24 százalékos növekedését eredményezi” – fogalmazott a projekt képviseletében Brian O’Brien, a Solearth Ecological Architecture vállalat munkatársa.
„A Climawin kialakításának köszönhetően hideg éghajlaton azzal javítja a lakók komfortérzetét, hogy az északi, keleti és nyugati frontokon előmelegíti a szellőzési levegőt, valamint felhasználja az épület déli oldalán nyert napenergiát. Melegebb éghajlat esetén a CLIMAWIN önhűtési funkciója játssza a főszerepet, amely ugyan beengedi az épületbe a nappali fényt, de mindeközben csökkenti a nem kívánt naphő mennyiségét. Az ablak a hőszigetelés, a napenergia-felhasználás és a nappali fény vezérlésének optimalizálásával – a várakozások szerint – a jelenleg hatékony szellőzőrendszer nélkül működő lakóépületek és kereskedelmi célú épületek esetén jelentősen javítja majd az energiahatékonyságot, illetve a hőkomfortot” – tette hozzá O’Brien.
Globális üzleti lehetőség
A három évig tartó fejlesztési folyamatot követően a három projektpartner jelenleg a termék piaci bevezetésén dolgozik. A Climawin ablakok értékesítése Európa-szerte 2014 végén kezdődik majd. Emellett a gyártó cégek lehetőséget kapnak arra is, hogy a konzorciumtól értékesítési engedélyt vásároljanak és a konzorcium részére megfizetett jogdíj ellenében integrálják a CLIMAWIN technológiát a saját gyártási tevékenységükbe. A konzorcium várakozásai szerint a technológia Európa mellett az amerikai, kanadai és oroszországi piacok érdeklődésére is számot tarthat.
Az ablak négy különböző országban – Dániában, Németországban, Írországban és Portugáliában – működő hét partner közös munkájának eredményeként jött létre a Climawin elnevezésű, EU által finanszírozott kutatás-fejlesztési projekt keretében. A napelemmel működő, beltéri érzékelők segítségével automatikusan szabályozott nagy teljesítményű ablak előmelegíti a bejövő szellőzési levegőt, és számos olyan előnyös tulajdonsággal rendelkezik, amelyek egyértelműen a jelenleg elérhető nyílászáró- és szellőzési technológiák fölé helyezik. Ezek közé az előnyös tulajdonságok közé a kiváló hőszigetelés, a beáramló levegő mennyiségét szabályozó állítható szellőzőnyílások, a kettős mázréteggel rendelkező keret, a levegőszűrő, az integrált elektronika, valamint a beltéri érzékelők és az ablakok közötti vezeték nélküli kommunikáció tartozik. Ez utóbbinak köszönhetően átalakítás esetén sem kell vezetékeket újrahúzni. A különböző éghajlatokhoz való rugalmas igazodást az előmelegítési és az önhűtési funkció, valamint az extrém időjárási körülmények esetén használható „flush/bypass” üzemmód biztosítja.
Energiahatékonyság Magyarországon
A magyarországi lakóépületek többsége energetikai szempontból elavultnak mondható, 60 százalékuk 1980 előtt épült és csak mindössze 15 százalék épült az elmúlt 10 évben. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük 400-500 kWh/m2/év körül alakul.
Michael Jennings, az Európai Bizottság kutatásért, innovációért és tudományokért felelős biztosának, Máire Geoghegan-Quinn-nek a szóvivője a következőket nyilatkozta: „A Climawin tökéletesen példázza, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkentése egyben óriási üzleti lehetőséget jelenthet a gazdaságunk gerincét alkotó kis- és középvállalati szektor számára. Az ebben a szellemben megalkotott technológiák emellett a lakossági és vállalati fogyasztók által fizetendő energiadíjak csökkentéséhez is hozzájárulnak. Az EU új, Horizont 2020 elnevezésű programja keretében még több támogatást kíván nyújtani hasonló kutatási kezdeményezések számára.”
