Az oktatási államtitkár közölte, Európa szinte valamennyi oktatási minisztere egyetért abban, hogy a 2008-ban kezdődött válságot el lehetett volna kerülni, vagy legalábbis hatásaiban csökkenteni, ha a lakosság sokkal tudatosabban és nagyobb szakértelemmel dönt a pénzügyeiben.
Hoffmann Rózsa szerint ezért is volt megkerülhetetlen, hogy gondoskodjanak a pénzügyi és gazdasági ismeretek oktatásáról az intézményes nevelés keretén belül. Elmondta, az idén áprilisban elfogadott nemzeti alaptanterv (NAT), és az erre felépülő kerettantervek több módon és helyen gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi, gazdasági ismeretetek „ellenőrzött módon” bekerüljenek a tananyagba.
Az új rendszerben, 2013 szeptemberétől, a NAT életbelépésétől több óra tananyagába beépülnek ezek az ismeretek, továbbá önálló tantárgyként is oktathatják ezeket az iskolák – tette hozzá. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet: nagy szükség lenne arra, hogy gyakorlati tapasztalatokat is szerezhessenek a diákok egyrészt az iskolák által szervezett módon, másrészt akár a civil szféra bevonásával, például úgy, hogy a diákokkal olyan helyekre látogassanak, ahol megismerkedhetnek a pénzvilág működésével.
Az államtitkár kitért arra is, hogy fontosnak tartja a felnőtt lakosság állandó képzését is, de nem az iskolarendszeren belül. Szükségesnek mondta továbbá a tanárképzést, illetve -továbbképzést, hiszen, mint fogalmazott, a mai tanárnemzedék pénzügyi ismeretei „meglehetősen alacsony fokúak”. Ha a tanár nincs tudatában, birtokában a szükséges pénzügyi ismereteknek, nem tud segíteni a hozzá forduló diákoknak – fűzte hozzá
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a sajtótájékoztatón azt hangoztatta: a válság Magyarországon egyértelművé tette, hogy szélesebb pénzügyi ismeretekre, jártasságra, készségekre és gondolkodásmód-váltásra van szükség. Arról beszélt, mindenkinek meg kell tanulnia bánni a pénzzel, ennek a megtanításához pedig hozzá kell járulnia az összes, pénzzel foglalkozó szakembernek. Közölte, örömmel olvasta a NAT-ban, hogy a pénzügyi ismeretek szélesebb keretet és teret kapnak az általános és középiskolákban. Domokos László a pénzügyi ismeretek elterjesztését hosszabb távú befektetésnek mondta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nemcsak magán-, hanem közügy.
Hoffmann Rózsa és Domokos László sajtótájékoztatóján kutatók ismertették a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és az Econventio Kerekasztal közhasznú egyesület kutatócsoportjának 2012 tavaszi felmérésének eredményét. Ebből egyebek mellett az derült ki, hogy a középiskolások átlagteljesítménye 45 százalékos, „ami nem nevezhető jónak”. A diákok jelentős része nem tanult pénzügyi ismereteket, akik pedig tanultak, azoknak egy része nem tudja a tárgyi tudást „a hétköznapi élet problémáiban megfelelően kiaknázni”.
