Elszigetelődött Oroszország?
Angela Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a csütörtökön kezdődő kétnapos csúcson egyelőre a személyek elleni célzott intézkedéseket terjesztik ki, de ha Oroszország miatt tovább mélyül az ukrajnai válság, az EU továbblép a szankciós rendszer harmadik szakaszába, amely gazdasági büntetőintézkedéseket irányoz elő.
Oroszország valamennyi nemzetközi szervezetben elszigetelődött – mondta Angela Merkel. A hét legnagyobb nyugati ipari hatalmat és Oroszországot összefogó G8 csoport jövőjéről szólva hangsúlyozta: „ameddig nincsenek meg a politikai feltételei ennek a rendkívül fontos együttműködési formának, addig nincs G8 csoport, és nincs G8 csúcstalálkozó sem”.
A német kancellár megerősítette, hogy a Nyugat nem ismeri el a Krím félszigeten tartott „úgynevezett népszavazás” eredményét és a terület Oroszországhoz csatolását. Az ukrajnai válságban követett német politika elemeit ismertetve kiemelte, hogy a szankciók mellett törekedni kell a politikai rendezésre, amelynek első lépéseként az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében nemzetközi megfigyelőket kell küldeni Ukrajnába. A német törekvések harmadik fő eleme Ukrajna pénzügyi támogatása uniós összefogással, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve.
Bírálják Merkel politikáját
A Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) frakcióvezetője, Thomas Oppermann rámutatott, hogy a Krím félsziget ügyében folytatott orosz politikából kibontakozhat egy új moszkvai stratégia, a „Putyin-doktrína”, ami azt jelenti, hogy az orosz vezetés fenntartja magának a jogot a beavatkozásra más országok belügyeibe, ha úgy értékeli, hogy veszély fenyegeti az ottani orosz közösséget. Ez a doktrína súlyos nemzetközi feszültségekhez vezethet, ezért határozottan fel kell lépni ellene, akár gazdasági szankciókkal is – mondta a szociáldemokrata politikus.
Az ellenzék legnagyobb pártja, a Baloldal élesen bírálta a Nyugat és a német kormány politikáját. Gregor Gysi frakcióvezető szerint a Nyugat „kettős mércét alkalmaz”, mert tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy Koszovó elszakadjon Jugoszláviától, ami éppen úgy megsértette a nemzetközi jog előírásait, mint a Krím félsziget elszakítása Ukrajnától.
