
Tűzzel játszanak a válságkezelők – ki fizeti a cechet ?
Bankcsőd esetén hozzá lehetne nyúlni a bankban tartott nagybetétekhez is – mondta hétvégén Olli Rehn, az Európai Bizottság monetáris és gazdasági ügyekért felelős alelnöke. Bár azt is hozzátette, hogy a ciprusi mentőcsomag kivételes eset volt, s a sorban továbbra is a részvényesek állnak első helyen, így az ő kötelezettségeiket használják ki először.
Nem lehet nem észrevenni, hogy új irányt vett az európai válságkezelés. Talán az izlandi bankmentést tekinthetjük „főpróbának” vagy „mintának”, ahol önkéntesen döntöttek úgy, hogy a betétekből finanszírozzák a csomagot. Ehhez képest Ciprus már az uniós válságkezelők kifejezett óhajának volt kénytelen engedelmeskedni, s a 100 ezer eurónál nagyobb bankbetétek megcsapolásáról dönteni.
A közbeszédet a bankbetétek sorsa határozza meg, valójában nem ez a fordulat lényege – mondta Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője, hozzátéve: inkább arról beszélhetünk, hogy az adófizetők pénzéből való válságkezelés ideje lejárt Európában.
Igen ám, de ha nem az adófizetők állják a cechet, akkor vajon ki fizet?
Van egy hagyományos prioritás, amit eddig még senki sem vont kétségbe – mondta Keszeg Ádám -, vagyis továbbra is első helyen állnak a tulajdonosok (részvényesek), őket követik a hitelezők (kötvényesek), majd a betétesek jönnek, akik két csoportra oszlanak, a nem preferált (nagybetétesek) és a preferált (kisbetétesek) betétesekre.
Ciprus tényleg kivételes eset – folytatta -, amennyiben az ottani bankrendszerből lényegében hiányoznak a hitelezők.
Vajon a magyar betéteseket mennyire fenyegeti az újfajta válságkezelés?
Nálunk nincs különösebb ok pánikra – vélekedett az elemző, mondván, a betétek itthon a források kevesebb, mint felét teszik ki. A részvényesek és a kötvényesek súlya tehát jóval nagyobb, mint Cipruson. Arról már nem is szólva, hogy a 100 ezer eurós (nagyságrendileg 30 millió forintos) betétbiztosítás a hazai betétesek jóval nagyobb szeletének biztosít kisbetétesi garanciát a magyar jövedelmi viszonyok mellett.
Európai szinten azonban komoly veszélyeket hordoz az új típusú válságkezelés kommunikációja, amely könnyen hiszterizálhatja a közbeszédet és rossz esetben bankpánikot is okozhat. Más szóval, a válságkezelők a tűzzel játszanak – mondta végül.
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.