
Továbbra is homályban a Teller-projekt
A törvényszék – részben megváltoztatva a Szekszárdi Járásbíróság elsőfokú ítéletét – azt is kimondta: a tanulmányok bizonyos részei nem nyilvánosak.
A 2008-as dokumentumok nyilvánosságra hozatalát 2011-ben közérdekű adatigénylés keretében az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ kérte a bíróságtól; a Szekszárdi Járásbíróság megismételt eljárásban, 2013. márciusban hozott határozata szerint hatból öt tanulmányt kell nyilvánosságra hoznia az atomerőműnek. A kivétel az ETV-Erőterv Zrt. hálózati csatlakozásról készült koncepcióterve volt.
A törvényszék a dokumentumok jelentékeny részének kiadására irányuló keresetet azért utasította el, mert azok know-how-nak, – tudományos és technológia módszernek, tapasztalatok összességének – minősülnek az Iparjogi Szakértői Testület szakvéleménye szerint.
Ekként értékelte a szakvélemény többek közt a finanszírozási kockázatokról és a hitelpiac helyzetéről, atomerőmű projektek összehasonlításáról szóló tanulmány egyes részeit, amelyek korlátozottan hozzáférhető adatokon alapuló összeállítások. Titkos adatokat is tartalmaz továbbá a kiégett üzemanyagok tárolásának tapasztalatairól szóló dokumentum a törvényszék szerint.
Mándi Zoltán tanácsvezető bíró indoklásában rámutatott: a Paksi Atomerőmű Zrt. nincs nevesítve a tartós állami tulajdonú cégek között, de az atomenergiáról szóló 1993-as törvényben meghatározott, egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősül, így a kiadni kért adatok közérdekű adatoknak minősülnek.
A bíró hivatkozott az Európai Parlament és Tanács 2003-as irányelvére, amely a környezeti információkról való hozzáférésről szól. Ez alapján az Európai Unió tagállamai nem rendelhetik el az információkérés megtagadását üzemi titok alapján, ha az adatok környezeti kibocsátással kapcsolatosak.
A paksi atomerőmű a környezeti információk kiadására kötelezett személynek minősül – mondta, hozzátéve, hogy elsődlegesen a környezeti szempontú adatok kiadása indokolt.
A tanácsvezető bíró arra is kitért: az MVM Zrt.-nek nyilvánvaló hátrányt jelentett volna a finanszírozási alternatívák, lehetséges partnerek nyilvánosságra hozása a bővítéssel kapcsolatos későbbi tárgyalásokon. Szintén aránytalan érdeksérelemmel járt volna az atomerőműnek az is, ha nyilvánosságra hozta volna a „negatív előjelű kommunikációs intézkedésekkel szembeni” stratégiáját – tette hozzá.