A dollár csütörtök délután két óra körül 2,63 százalékos pluszban 7,2288 török lírán forgott, de eddigi napi maximumán 7,2844 török lírán is jegyezték, 3,41 százalékkal a szerdai 7,0438 lírás záróérték felett. A török fizetőeszköz értékének több mint 22 százalékát veszítette el az év eleje óta. A török bankok az idei év túlnyomó részében agresszív dolláreladásokkal próbálták támogatni a líra árfolyamát, mindeddig meglehetősen sikertelenül. Az isztambuli értéktőzsdén is jelentősen csökkennek az árfolyamok: délután 3,01 százalékos mínuszban, 1058,89 ponton állt az irányadó index, de napi mélypontján 4,94 százalékos veszteségben is járt.

A török gazdaságot a magas infláció, erős munkanélküliség és nagy devizaadósság is sújtja. Minél gyengébb a török líra árfolyama, annál nagyobb terhet jelent a bankok és a magánvállalatok számára a dollárban felvett hitelek visszafizetése. Számos elemző arra számít, hogy tartalékainak megfogyatkozása miatt a jegybanknak nem lesz más választása, mint emelni az irányadó kamatot.

Törökország központi bankja legutóbb májusban – tavaly nyár óta kilencedik alkalommal – csökkentett kamatot, hogy támogassa a gazdaságot és ellensúlyozza a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásait. A jegybank monetáris politikai bizottsága 50 bázisponttal, 8,75 százalékról 8,25 százalékra vitte le az irányadó, egyhetes repokamatot. Az éves infláció azonban már közel 12 százalékon áll, így a török lírában takarékosokodók mélyen negatív reálkamattal számolhatnak.