2024 április 24

Töpörödik a sertésállomány

Az állattartásban a legnagyobb tételt a takarmányozás jelenti. A magas takarmányárak miatt tovább emelkednek a költségek, amit a feldolgozók az árakban nem tudnak érvényesíteni. Augusztus óta ugyan folyamatosan emelkedik a sertéshús felvásárlási ára, de a jelenlegi kilogrammonkénti 420-425 forint körüli felvásárlási ár még mindig az önköltségi ár alatt van, nem fedezi a költségeket – fejtette ki a felügyelő.

Hozzátette; ugyanakkor a húsfeldolgozókat semmilyen eszközzel sem ösztönzik arra, hogy a belföldön előállított alapanyagokat részesítsék előnyben. (A sertéshús 70 százalékát – a tej 76 százalékát – a külföldi tulajdonban lévő üzemekben dolgozzák fel.)

A Magyarországon megtermelt sertéshúst olyan országokból, például Hollandiából, Dániából származó importtal „versenyeztetik”, ahol lényegesebb nagyobb támogatást kapnak a gazdák. A húsfeldolgozók inkább az alacsonyabb áron beszerezhető, külföldről behozott alapanyagokat vásárolják meg – magyarázta Lukács Zoltán.

A főfelügyelő szerint a tartástechnológia hiányosságai, a nem megfelelő tenyészanyag és a nem megfelelő szaporodásbiológia csak kisebb mértékben járulnak hozzá a sertésállomány csökkenéséhez.

A sertések számát 2000-ben még v84.800-ra becsülték Vas megyében, jelenleg 34.800 darabot tartanak. Hasonló arányban csökkent az állatlétszám alakulását meghatározó tenyészállatok, anyakocák száma is; 2011-ben 2.200 anyakocát neveltek a gazdaságokban, mintegy 3 ezerrel kevesebbet, mint az ezredfordulón.

A sertések kétharmadát nagyüzemi gazdaságokban nevelik. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt az egyéni gazdaságokban tartott sertések száma meghaladta a nagyüzemi létszámot, azóta viszont megfordult a tendencia. A háztáji tartás lényegében megszűnt, a falvak nagy részében már nincs sertés – ismertette Lukács Zoltán.