2024 november 16

Tönkreteszi az EKB a Bundesbank elnökét?

A lemondást fontolgatta az utóbbi hetekben a német központi bank (Bundesbank) elnöke az Európai Központi Bank (EKB) államkötvény-vásárlási programja miatt – írta pénteken a Bild.


A német lap szerint Jens Weidmann már a Bundesbank vezetését is tájékoztatta arról, hogy az EKB formálódó programja miatt hamarosan távozhat, végül azonban úgy döntött, egyelőre megvárja az EKB kormányzótanácsa szeptember 6-án esedékes ülését, s a testület tagjaként megpróbálja lebeszélni az EKB vezetését az euróövezeti válságállamok kötvényeinek felvásárlásáról.

A Bundesbank előző elnöke, Axel Weber azért mondott le, mert ellenezte az EKB – korábbi – kötvényvásárlási programját, de nem tudta megakadályozni azt. A szakember 2011 februárjában távozott a német központi bank éléről. Alig fél év múlva egy másik vezető német pénzügyi szakember, Jürgen Stark távozott. Ő az EKB főközgazdászi állását hagyta ott, és döntését ugyan személyes okokkal indokolta, de a lemondása óta tett nyilatkozataiban élesen elítélte az EKB válságkezelő politikáját.

Mario Draghi, az EKB elnöke júliusban bejelentette, hogy „felhatalmazásán belül az EKB bármit kész megtenni az euró megvédésére”, és hozzátette, hogy a válságországok állampapírjainak magas kamatszintje „zavarja a monetáris politika transzmissziós csatornáinak működését”. Elemzők szerint ez világos utalás volt arra, hogy az EKB kész beavatkozni az államadósság-piacon a hozamok leszorítása érdekében.

Draghi aztán augusztus elején közölte, hogy az EKB nyíltpiaci műveleteket fog végrehajtani, az új program részleteit pedig a következő hetekben dolgozzák ki.

Az új kötvényvásárlási programot többen ellenzik. A hangadó Jens Weidmann, aki a Der Spiegel című német hetilap legutóbbi számában megjelent interjúban elmondta: azok az állampapírok, amelyeket az EKB felvásárol, az EKB és az euróövezeti központi bankok együttes rendszerének mérlegét terhelnék. Ezt a rendszert pedig az euróövezeti adófizetők pénzéből tartják fenn, vagyis a kormánykötvények révén az egyes tagországok adósságtörlesztési kockázata az egész közösséget terhelné. A demokrácia szabályai szerint egy ilyen kérdésben „a parlamentnek kell dönteni, nem pedig a központi banknak” – mondta Weidmann.

Az államkötvények vásárlása közvetlenül a kibocsátó kormányoktól ráadásul csaknem olyan, mintha az EKB a bankóprés beindításával finanszírozná az euróövezeti államokat, ami nem csupán az infláció megugrásával fenyeget, hanem olyan lehet mint a kábítószer, a jegybanki tőkeinjekcióktól való függőséget alakíthat ki az ilyen módon támogatott államokban – mondta Weidmann.