Egy német startup olyan szuperchipet fejlesztett, amely úgy működik, mint az emberi agy, csak épp sokkal gyorsabban és kevesebb árammal. Most a lipcsei egyetem is rendelt belőle, hogy segítségével akár 50-szer gyorsabban találjanak új gyógyszereket. A jövő gyógyszerkutatása lehet, hogy már nem laborban, hanem mesterséges idegsejteken dől el.

A lipcsei Egyetem megbízást adott a SpiNNcloud Systems startupnak a gyógyszerkutatásban. Forrás: Pixabay

2025 júniusának végén az Európai Innovációs Tanács bejelentette, hogy a SpiNNcloud Systems-et kiválasztották az EIC Accelerator programba, és 10 millió eurós vegyes finanszírozást biztosítottak– számolt be a hírről a Ebrain News.  Ezt követően a több milliárd idegsejtet szimuláló mesterséges intelligencia chiprendszert megrendelte a lipcsei egyetem a drezdai Spinncloud-tól. A neuromorf technológia nemcsak az emberi agy működését közelíti meg, de az egész európai gyógyszerkutatást is új pályára állíthatja – és mindezt a mai rendszerek energiaigényének töredékével.

Új fejezet indulhat a gyógyszerkutatásban

Új fejezet kezdődhet az európai mesterséges intelligencia és gyógyszerkutatás történetében. A lipcsei egyetem nagyszabású megrendelést adott le a drezdai Spinncloud nevű deep tech startupnak, amely neuromorf MI-chipeket fejleszt – azaz olyan technológiát, amely az emberi agy működését mintázza. Bár a szerződés pénzügyi részletei nem nyilvánosak, a vállalat és az egyetem is megerősítette, hogy több millió eurós nagyságrendű megállapodásról van szó, amit két hónapon belül véglegesítenek – számolt be a DieSachen oldal a korszakalkotó megrendelésről.

Az emberi agy szimulációja kisebb energiafehasználással?

A Spinncloud által szállított rendszer a „SpiNNaker2” névre hallgat, és képes több mint 10 milliárd mesterséges neuront szimultán szimulálni. Ez az emberi agy teljesítményének körülbelül 12 százalékának felel meg. Ennél is figyelemreméltóbb, hogy ezt a teljesítményt a hagyományos szuperszámítógépekhez képest 18-szor kisebb energiafelhasználással éri el.

A cél nem kisebb, mint forradalmasítani a személyre szabott gyógyszerfejlesztést. A Spinncloud rendszereit a gyógyszerkutatás egyik legintenzívebb részfolyamatában, az úgynevezett in silico molekulaszűrésben vetik be. Itt a kutatók nem fizikai kémcsövekben kísérleteznek, hanem számítógépes modellek segítségével tesztelik, hogy egy-egy molekula hogyan kötődhet bizonyos fehérjékhez – például egy daganatos sejt felszínéhez. Ez a folyamat mostantól akár 50-szer gyorsabb lehet a Spinncloud chipek révén, mint a korábbi generációs AI-technikákkal.

Új korszak indulhat a gyógyszerek piacra kerülésében

A „kis molekulájú gyógyszerek” (Small Molecule Drug Discovery) területén ez új korszakot nyithat. az ipari gyógyszerfejlesztés egyik legkritikusabb, idő- és energiaigényes fázisa gyorsabbá és hatékonyabbá válik. Ez nemcsak a gyógyszerek piacra kerülését rövidítheti le, hanem Európa számára stratégiai előnyt is jelenthet a globális technológiai versenyben.

A Spinncloud már most az egyik legígéretesebb chip-startupként van számon tartva Európában. A lipcsei projekt pedig példa lehet arra, hogyan válhat az európai technológia önállóvá és világformálóvá, különösen a mesterséges intelligencia, biotechnológia és nagy teljesítményű számítástechnika metszéspontjában.

Címlapkép forrása: Pixabay