Sötét mód ikon
2026 február 08
Folytatódik a vámháború a chipgyártásban – Trump 25 százalékos vámot vet ki a csúcskategóriás chipekre

Folytatódik a vámháború a chipgyártásban – Trump 25 százalékos vámot vet ki a csúcskategóriás chipekre

Folytatódik a vámháború a chipgyártás terén. Az amerikai kormány 25 százalékos vámot vezetett be a legfejlettebb MI-chipekre, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. A cél a tajvani függőség csökkentése. A vámtarifa nem vonatkozik az amerikai adatközpontok és startupok és fogyasztói alkalmazásoknál használt chipekre.

 Donald Trump 25 százalékos vámot vezetett be a legfejlettebb MI-chipekre. Forrás: Unsplash

Újabb jelentős fordulat következett be az amerikai technológiai és kereskedelempolitikában. Donald Trump amerikai elnök 25 százalékos importvámot rendelt el bizonyos nagy teljesítményű mesterséges intelligencia-chipekre. Az intézkedés nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva célozza az amerikai félvezetőgyártás megerősítését és a külföldi, elsősorban tajvani függőség csökkentését – számolt be a vámbevezetésről a Reuters.

Mely chipeket érinti a 25 százalékos vám?

Az elnöki rendelet értelmében a vám a meghatározott teljesítményküszöböt elérő, csúcskategóriás MI-chipekre és az azokat tartalmazó eszközökre vonatkozik. A leginkább érintett termékek közé tartoznak az Nvidia H200-as gyorsítóchipjei, valamint az AMD MI325X típusú megoldásai.

Ezek a chipek kulcsszerepet játszanak a nagy nyelvi modellek, mesterséges intelligencia-alkalmazások és nagy számításigényű adatfeldolgozási rendszerek működtetésében.

Kilenc hónapos vizsgálat előzte meg a döntést

A Fehér Ház által közzétett dokumentum szerint a vám kivetése egy kilenc hónapig tartó vizsgálat eredménye, amely a kereskedelembővítési törvény (Trade Expansion Act) 232. szakasza alapján zajlott. Ez a jogszabály lehetőséget ad az amerikai elnöknek arra, hogy nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva kereskedelmi korlátozásokat vezessen be.

Az intézkedés célja, hogy ösztönözze a chipgyártókat arra, hogy több félvezetőt gyártsanak az Egyesült Államokban, és csökkentse a függőséget az olyan helyeken működő chipgyártóktól, mint például Tajvan.

A vizsgálat megállapítása szerint az Egyesült Államok jelenleg csupán a szükséges chipek mintegy 10 százalékát állítja elő belföldön, ami a kormányzat értékelése alapján komoly gazdasági és stratégiai sebezhetőséget jelent.

Nem általános vámról van szó

A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy az intézkedés szűk körre korlátozódik, és több fontos kivételt is tartalmaz. Többek között nem vonatkozik az amerikai adatközpontok számára importált chipekre. Továbbá nem érinti a startupokat és nem terjed ki a nem adatközponti fogyasztói és polgári ipari felhasználásra. Ezen kívül az amerikai közszféra beszerzéseire sem vonatkozik. A rendelet egyébként széles mérlegelési jogkört biztosít a kereskedelmi miniszternek, aki további mentességeket is engedélyezhet.

Tajvan továbbra is kulcsszereplő

Bár az olyan amerikai vállalatok, mint az Nvidia, az AMD vagy az Intel a világ legfejlettebb chipjeit tervezik, a gyártás túlnyomó része továbbra is külföldön zajlik. Ennek központi szereplője a tajvani TSMC, amely jelenleg a globális csúcstechnológiás félvezetőgyártás gerincét adja. A Trump adminisztráció szerint éppen ez a függőség indokolja a vámok bevezetését és az amerikai gyártókapacitások felgyorsított kiépítését.

Piaci reakciók és vállalati válaszok

A bejelentést követően az érintett vállalatok részvényei enyhén gyengültek a tőzsdén kívüli kereskedésben. Az AMD a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy működését minden esetben az érvényes jogszabályokhoz igazítja. Az Nvidia a hír megjelenéséig nem reagált hivatalosan a megkeresésekre.

A mostani döntés nem elszigetelt lépés. Része annak a szélesebb vám- és iparpolitikai stratégiának, amelynek célja az amerikai gyártás visszatelepítése és a stratégiai technológiák feletti ellenőrzés erősítése. A mesterséges intelligencia-chipek esetében ez különösen érzékeny kérdés, mivel ezek a technológiák egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdaságban, a hadiparban és az állami működésben is. A következő hónapokban így nemcsak kereskedelmi, hanem geopolitikai és technológiai szempontból is kiemelt figyelem övezi majd az amerikai félvezető-szektor alakulását.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash

Oszlányi Gyöngyvér



Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.