A közel 800 millió forintos fejlesztés eredményeként kialakított csúcstechnológiás laboratóriumnak köszönhetően megduplázható a helyben végzett biológiai vizsgálatok száma – közölte Radovan Toman, a telephely vezetője.

Hozzátette: Magyarországra érkezése óta kiemelt ágazatként tekint a Teva a kutatás-fejlesztésre (K+F), azon a területen már mintegy 220 szakember dolgozik. A debreceni gyár stratégiai szerepét tovább erősíti az új beruházás, amelynek eredményeként hatékonyabbá tették, illetve bővítették az originális, vagyis az újonnan kifejlesztett hatóanyagot tartalmazó készítmények kutatásának folyamatát. Ezzel az összeggel egészül ki az a 450 milliárd forint, melyet a Teva eddig beruházásra és K+F-re költött Magyarországon. „Debrecen stratégiai fontosságú telephely, amely komplex gyártó és K+F központként működik” – mondta Radovan Toma, hozzátéve: ez a fejlesztés is jól mutatja, hogy bár a Teva elsősorban generikus vállalatként ismert, egyre nagyobb hangsúlyt fektet az originális (specialty) készítmények kifejlesztésére. A projekt keretében úgynevezett in vitro biológiai vizsgáló laboratóriumot alakítottak ki. (Az in vitro, vagyis „az üvegben” elnevezés arra a kísérleti technikára utal, amelynél a folyamat nem élő szervezetben, hanem azon kívül, ellenőrzött körülmények között történik.)

A Teva ezzel az egyetlen nagy beruházással megduplázza a Debrecenben végzett biológiai vizsgálatok számát – magyarázta a szakember. Radovan Toman kitért arra is, hogy Debrecenben 70 éve kezdődött meg a gyógyszergyártás a Pallagi úton, a Teva jogelődjénél, s a gyár ma Közép-Európa legnagyobb gyógyszergyára a termékpalettát illetően. A telepvezető méltatta a Debreceni Egyetemmel és a város középiskoláival az elmúlt években kialakított együttműködést, amelynek eredményeként biztosított a gyár szakember utánpótlása. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta: a város és a Teva, illetve jogelődje, a Biogal jelentősen összefonódott, a város hagyományosan erős nagyvállalata, 1700 munkavállalójával pedig ma Debrecen legnagyobb foglalkoztatója. A Teva globális hálózatán belül kiemelkedő jelentőségű a debreceni gyár, ahol évente hétmilliárd adag gyógyszer készül – jelezte a polgármester. Kitért arra. hogy bár az utóbbi években a város gazdasága jelentősen átalakult, megerősödött a járműipar, az olyan hagyományos iparágak, mint a gyógyszergyártás, a jövőben is erős szereplői lesznek a helyi gazdaságnak. Papp László is megemlítette a helyi gyógyszeripar kettős évfordulóját: 110 éve kezdődött meg a gyógyszergyártás Debrecenben, és 70 éve indult meg a termelés a Biogal gyógyszergyárban, a Teva jogelődjénél – ismertette a távirati iroda.

Pogány Csaba, a debreceni innovatív kutatás-fejlesztés vezetője kiemelte: az új részleget egy már meglévő épületben alakították ki úgy, hogy csupán az eredeti falakat tartották meg. A 460 négyzetméteres területen 4 iroda és 6 vizsgáló laboratórium kapott helyett a tárolóhelyiségek, a tárgyalók, az étkező és az öltöző mellett. Az épület kialakítása és felépítése megfelel a mai kor követelményeinek, a laboratórium eszközparkja pedig nemzetközi szinten is kiemelkedő. Ezt jelzi az is, hogy a beruházás összköltségének több mint egyharmadát a vizsgálatokhoz szükséges eszközök beszerzésére fordították.

A laboratóriumban egyfelől a globális piacokra szánt új termékek fejlesztésének egy adott lépését végzik, elsődlegesen preklinikai és klinikai vizsgálatokból származó minták tesztelésével. Ezek a vizsgálatok főként a fájdalom és az asztma kezelésére szolgáló készítmények fejlesztését szolgálják. Emellett a laboratórium lehetőséget teremt arra is, hogy ott bizonyos idegrendszeri megbetegedés kezelésére már kifejlesztett termékek gyártásba kerülését megelőző utolsó vizsgálatait is elvégezzék: a debreceni létesítménybe így az Egyesült Államokból, az Európai Unió tagországaiból, de Kanadából és Japánból is érkezhetnek majd minták elemzésre – jelezte a kutatás-fejlesztési vezető. A Teva Gyógyszergyár Zrt. tavalyi árbevétele 206 milliárd forint volt, az idén is hasonló árbevételre számítanak. A teljes árbevétel 80 százaléka exportból származik – közölték a helyszínen az MTI érdeklődésére.