A GDP tavalyi visszaesését jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése, hiszen az évszázados aszálykárok önmagukban mintegy egy százalékponttal csökkentettét a GDP – vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője, hozzátéve:  a recesszió mélyüléséhez hozzájárult az euró-övezeti visszaesés is (a német GDP 0,6 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévhez képest), valamint a háztartások fogyasztásának szűkülése.

A KSH adatai szerint, a várakozásokat jóval alulmúlva, 2,7 százalékkal csökkent a GDP a negyedik negyedévben az egy évvel korábbihoz, míg 0,9 százalékkal az előző negyedévhez képest, így a hazai gazdaság recessziója tovább mélyült. Naptárhatással kiigazítva a GDP 2,6 százalékkal zsugorodott, míg szezonálisan kiigazítva a visszaesés mértéke 2,8 százalék volt. A tavalyi évben összességében a GDP 1,7 százalékkal csökkent. Az ágazatok többsége visszaesett, ezen belül a mezőgazdaság 20 százalékkal, valamint az ipari termelés szintén jelentős mértékben, míg az információ, telekommunikáció, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye növekedett.

Az első negyedévben véget érhet a technikai értelemben vett recesszió – vélekedett az elemző -, mivel az ipari termelés az év elején éles fordulatot vehet, annak hatására, hogy a Suzuki visszatért a kétműszakos termeléshez, a Mercedes elkezdte a CLA gyártását, valamint februárban elindul a termelés a GM szentgotthárdi motorgyárában is. A kilátásokra nézve bíztató a német bizalmi indexek javulása, valamint az ipari új rendelésállomány novemberi meredek megugrása. Éves szinten azonban csak fokozatosan térhet vissza a növekedés.

Mivel a gazdaság csak lassan lábalhat ki a recesszióból – folytatta -, idén mindössze 0,2 százalékos növekedésre számíthatunk, jövőre azonban némileg, 1,5 százalékra gyorsulhat a növekedés üteme. A háztartások fogyasztása 0,4 százalékkal mérséklődhet, azonban a fogyasztás az év során fokozatosan stabilizálódhat. A bérek és a nyugdíjak vásárlóereje szerény mértékben növekedhet a minimálbér és a nyugdíjak infláció feletti növelésének, valamint a szuperbruttó kivezetésnek hatására, amit a vártnál lényegesen alacsonyabb infláció is támogathat. A reáljövedelem növekedése azonban részben a háztartások további mérlegkiigazítását segítheti.

A beruházások visszaesése is lassabb ütemben folytatódik – mondta -, amit részben az EU által finanszírozott beruházások enyhíthetnek. A hitelezés fordulatára még nem lehet számítani, azonban a lakásépítések idén elérhetik mélypontjukat, de érdemi fellendülés a következő években sem várható.

A gyenge külső keresletet részben ellensúlyozzák a Mercedes, az Opel (GM), valamint az AUDI üzemeinek termelésbe helyezése és felfutása, így a nettó export hozzájárulása a növekedéshez pozitív marad. Míg a külső kereslettel kapcsolatos kockázatokat enyhítik a legfrissebb európai és német konjunktúra mutatók, az év második felében már az euró-övezetben is lassú élénkülésre lehet számítani. Pozitív kockázatot jelenthet a növekedésre, ha a tavalyinál kedvezőbb időjárás magasabb mezőgazdasági kibocsátást tesz lehetővé.