A tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken az idén átlagos termésre, mintegy 300 ezer mázsa szőlőre számítanak a szőlészek, borászok, aszútermésre ugyanakkor most sincs kilátás – mondta Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke.

A szőlő érése mindenütt előrehaladott volt már szeptember közepére, ezért a szüret 2-3 héttel korábban megkezdődött és ma is gyors ütemben tart, várhatóan október elejére be is fejeződik – mondta a hegyközségi tanács elnöke. A nagy meleg miatt a savtartalom rohamosan csökkent, a szüret korai időpontjának meghatározásában ennek jelentős szerepe volt – jegyezte meg.

Aszúszemekre idén sem lehet számítani – csakúgy, mint az elmúlt három évben -, és ha ez így megy tovább, akkor később hiány lehet aszúborból. Marcinkó Ferenc szerint a 2012-es évjáratot ugyanakkor szép száraz és édes borok jellemzik majd.

A történelmi borvidék legnagyobb szőlőfelvásárló cége, az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Zrt. az idén valamivel több mint 100 ezer mázsa szőlőt vesz meg a termelőktől, minderre mintegy egymilliárd forintot költ – mondta Kiss István vezérigazgató.

A hagyományos szőlőfajták – furmint, hárslevelű – kilójáért minőségtől függően 90-130 forintot fizetnek, a felvásárlási ár 10-30 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben.

Jó minőségű, de az átlagosnál 25-30 százalékkal kevesebb szőlő termett az idén a villányi borvidéken, ahol október elején fejeződnek be a szüreti munkák. A gazdák már a későn érő cabernet franc és a cabernet sauvignon fajtákat szedik, s a szüret néhány helytől eltekintve nem tart tovább október első napjainál – mondta Nagy Gergely, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára az MTI érdeklődésére.

Hozzátette: a borvidéken a szőlő mennyisége általában meghaladja a 70 mázsát hektáronként, idén azonban csak 55-60 mázsa gyümölcs termett, amely a téli és tavaszi fagyokkal, a jégkárral, valamint az ültetvényeket sújtó aszályos időjárással magyarázható. A szőlő minősége jó, a must cukorfoka magas, és úgy tűnik, a savtartalom is kedvező lesz a borokban – közölte.

Nagy Gergely kifejtette: a 2.650 hektár területű borvidéken mintegy másfél ezren foglalkoznak szőlőtermesztéssel, pincéikből 80 százalékban vörös-, 20 százalékban fehérborok kerülnek a fogyasztók asztalára. Az idei villányi borokkal kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy az előjelek kedvezőek, úgy tűnik, a minőségük jó lesz.

A szekszárdi borvidéken az aszály miatt mintegy 30 százalékkal kevesebb, de jó minőségű szőlő termett. A szekszárdi hegyközség tájékoztatása szerint a 2.500 hektáros történelmi borvidék 80-90 százalékán már befejeződött a szüret, jelenleg a cabernet fajtákat és a kékfrankost szedik.

Pálos Miklós, a Twickel Szőlőbirtok szőlészeti vezetője az MTI-nek elmondta: a szokásos 100 mázsa helyett hektáronként 70 mázsa szőlő termett, a kényszerérés ellenére azonban jó évjárat ígérkezik. A szőlő cukorfoka a kadarka esetében 19-es, a kékfrankos és a merlot esetében bőven 20 fok felett van – tette hozzá.

Bodri István, a szekszárdi hegyközség elnöke arról számolt be, hogy a szeptemberi csapadék növelte a szőlő létartalmát. Elmondta: a szőlő cukortartalma a tavalyihoz hasonlóan fajtától függően 20 és 23 fok között alakul.

A hegyközségi elnök szerint emelkedett a szőlő ára, ami idén nettó 100-140 forint között van kilogrammjáért. Megjegyezte: az alföldi fagykárok miatt nagyobb igény van a szőlőre, mint tavaly.

A hegyközség adatai szerint a borvidéken 2012. augusztusban 95.997 hektoliternyi óborkészletet tartottak nyilván, ami mintegy háromezer hektoliterrel volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

Kevés, de kiváló minőségű szőlő termett az idén az egri borvidéken; a száraz meleg időjárás miatt a szokásos szeptember közepéhez képest mintegy két héttel korábban, szeptember végére befejeződik a szüret – tájékoztatta az Egri Hegyközségi Tanács hegybírája az MTI-t. Miközben a beérett szőlő mennyisége még a tavalyinál is mintegy 20 százalékkal kevesebb, addig a termés átlagos mustcukorfoka 19,5-es, ami meghaladja meg egy átlagos évjáratét – közölte Tarsoly József.

Elmondta: a termésátlag a tavalyi hektáronkénti 70 mázsával szemben 50-60 mázsa, viszont még a magasabb savtartalmú szőlőfajták mustcukorfoka is eléri a 17-18-as értéket, a muskotályos fajtáknál pedig a 20-at is meghaladja. Ugyanakkor a felvásárlói árak nem nőttek a termés csökkenésének arányában. A muskotályos fajtákat kilónként 130 forintért, az egyéb fehér szőlőket 120 forintért, a kékszőlőket pedig 120-125 forintért viszik a felvásárlók; ez 10 százalékkal magasabb ár, mint az elmúlt évben.

A kékfrankos szürete már folyik a soproni borvidéken, így a hónap utolsó, október első napjaiban már a présbe kerülnek az utolsó szemek – közölte Taschner István hegybíró.

Elmondta: mennyiségre és minőségre is jó a termés, amelyet más tájaktól eltérően nem az aszály, hanem a nyáron érkezett jég sújtott. Kőszeg környékének 400 hektár szőlője ezt megúszta, de a két soproni hegyközség 1.450 hektárjából 250-300 hektárnyi szőlőterületet ért jégverés, amely az érintett területeken a termés negyedét-ötödét vitte el. A korábbi években megszokott 17-tel szemben most 18 fokos a must, ami jó minőséget ígér.

A pannonhalmi borvidéken a tavalyihoz hasonlóan erős közepes volt a termett szőlő mennyisége, a minőség pedig – különösen az olaszrizling, a rajnai és a tramini esetében – kiugróan jó. Hangyál Balázs hegyközségi titkár elmondta: a száraz időjárás miatt alacsonyabb a szőlő létartalma.