A tavalyi évet is jellemezte az elektronikus fizetések forgalmának bővülése, amely leginkább a kártyás fizetések forgalmában mutatkozott meg – áll a jelentésben.
Többet használjuk a bankkártyát
A fizetési kártyás vásárlások száma az év második felében 20 százalékkal növekedett meg az egy évvel korábbi időszakhoz képest, és elérte a 430 millió darabot. Emellett a készpénzfelvétel (117 millió) és a csoportos beszedési megbízások száma (60 millió) minimálisan növekedett vagy stagnált.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét sem használjuk ki teljes mértékben, mindössze 50 százalékban. A kártyás vásárlások átlagértéke 7500 forint volt, az átlagos készpénzfelvétel összege pedig 63 ezer forint. Az átutalások száma szintén növekedett, mintegy két százalékot, így meghaladta a 300 millió darabot.
Új kedvenc
A tavalyi adatokból az látszik, hogy egyre népszerűbbé válnak az érintőkártyás fizetésre alkalmas bankkártyák. Számottevően bővült az ehhez kapcsolódó infrastruktúra is, az érintőkártyák száma közel 30 százalékkal, az érintéses fizetést lehetővé tevő POS-terminálok száma pedig közel 38 százalékkal nőtt. Így már az összes kártya 53,6 százaléka, és az összes POS-terminál 62,5 százaléka volt alkalmas az új technológiájú fizetés lebonyolítására.
Ez a fizetési mód gyorsasága és kényelmessége miatt lehet az ügyfelek kedvence. A vásárlási forgalomban 60 százalékos növekedést ért el az érintéses technológia, így az összes vásárlás harmada, értékben 18 százaléka bonyolódik le ezekben a tranzakciókban. A tranzakciók átlagértéke 3600 forint volt, így valószínűleg a kisebb készpénzes ügyleteket válthatják ki vele a bankkártya-tulajdonosok – áll a jelentésben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Fizetési jelentésben megvizsgálták a lakossági ügyfelek átlagos díjterhelését is. Az árazás illetve a díjak lényegében nem változtak az elmúlt két évben, ennek oka az alacsony inflációban keresendő. Az ügyfelek átlagos díjterhelése (számlavezetési díj, átutalások díjai stb.) tavaly 1650 forint volt havi szinten.
Van még hova fejlődni
Bartha Lajos előadásában elmondta, hogy a magyar pénzforgalom hatékonysága nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően nőtt tavaly, javultak az átutalások, az elektronikus vásárlás-fizetések és az elektronikus számlafizetések elterjedését mérő mutatók.
Az elektronikus számlafizetések jelentősen, 8 százalékkal növekedtek, bár a számlafizetésben még mindig jelentős elmaradásban vagyunk az európai átlagtól. Még mindig nagyon népszerű a postai csekkes befizetés, illetve a csoportos beszedési megbízást kevesen használják. A Magyar Posta 2015-ös fejlesztései azonban pozitív irányú változást jeleznek előre, a bankkártyás fizetés vásárlási tranzakcióként történő elszámolása segített a javulásban.
Azonnali átutalás?
2015-ben számos fejlesztés megvalósult a pénzügyi infrastruktúrák területén. Szeptembertől a GIRO-ban vezetett átutalások felgyorsultak, ennek köszönhetően 1-1,5 óra alatt eljut az átutalás a kedvezményezetthez.
Az MNB hosszútávú céljai között szerepel az azonnali átutalás megvalósítása, tehát a pénz a küldőtől a fogadóhoz pár másodperc alatt odaérne. Ennek érdekében konzultációt kezdeményeztek a hazai szereplőkkel. A fejlesztésben mintegy 100 intézmény érintett, a jegybank előre kidolgozott menetrend szerint halad. A tervek szerint 2019 második felére mindenki számára elérhető lesz az azonnali átutalás.
Kevés a visszaélés
A fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések összforgalomhoz mért aránya európai összehasonlításban alacsony maradt, az Európai Központi Bank tavaly kiadott jelentése szerint a kibocsátói oldal szempontjából Magyarországon a legalacsonyabb a visszaélések aránya a 2013-as adatok alapján.
