2024 április 18

Súlyos megszorítások Görögországban

Politikai elemzők szerint a lázadó koalíciós tagok azonban nem veszélyeztetik a költségvetési végszavazás sikerességét, ugyanis a kormánytöbbség 178 mandátummal rendelkezik a 300 fős görög törvényhozásban. Azt mindazonáltal kiemelik, hogy a költségvetés zárószavazása előtt még jelentősen változhatnak a tervek. A Reuters brit hírügynökség által idézett, neve elhallgatását kérő kormányzati tisztviselő szerint a kormány a kétéves megszorítási csomag legnagyobb részét, a 7,8 milliárd eurónyi kiigazítást már 2013-ban bevezeti.

A nyilvánosságra hozott tervezet szerint a görög költségvetés GDP-arányos hiánya 4,2 százalék lesz 2013-ban a 2012. évi 6,6 százalék után. Az elsődleges költségvetési egyenleg, azaz a kamatkiadások nélkül számított mérleg azonban 1,1 százalékos többletet mutat majd. Tíz év után először zárhatja az évet elsődleges többlettel a görög költségvetés. A kormány tervezete szerint a görög gazdaság 3,8 százalékkal zsugorodik 2013-ban, így a jövő év végére összesen 25 százalékkal csökkenhet 2008 óta a bruttó hazai termék.

A görög GDP-arányos államadósság 2013 végre – a magánbefektetők adósságelengedése ellenére – elérheti a 179,3 százalékot. A kormány a költségvetési tervezetben két év alatt 11,5 milliárd eurót takarítana meg a bérek, nyugdíjak és szociális juttatások csökkentésével. Elemzők szerint a kormány számításai – a jelentős megszorítások ellenére is – meglehetősen optimisták. „Könnyen lehet, hogy a költségvetési célt nem tudja majd teljesíteni a görög kormány, mivel a tervezettnél nagyobb lehet a gazdasági visszaesés, és elmaradhatnak a várt privatizációs bevételek is” – értékelt a Marfin Egnatia elemzője.

A súlyos költségvetési kiigazításra azért is szükség van, hogy az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank szakértőiből álló trojka jóváhagyja a 130 milliárd eurós mentőhitel újabb, 31,5 milliárd eurós részletének folyósítását. A trojka már korábban világossá tette, hogy nem utalnak újabb pénzt Athénnek, ha nem áll elő hiteles hiánycsökkentő lépésekkel. A hét végén, mindazonáltal két német lap is arról számolt be, hogy az euróövezeti államok mindenképpen fizetnek, mivel tartanak attól, hogy ha Görögország kilép az euróövezetből, ez piaci nyugtalansághoz, és végső soron más államok csődjéhez vezetne.

A görög kormány előtt most a legnagyobb feladatnak az látszik, hogy meggyőzze szavazópolgárait és parlamenti frakcióit a megszorításokról.

Több képviselő és a kormánykoalíciót alkotó egyik kisebb párt is jelezte már, hogy a megszorítások ellen szavaz a december közepére tervezett végszavazáskor. „Most, az utolsó előtti pillanatban próbáljuk menteni a menthetőt” – fogalmazott az intézkedések ellen felszólaló Demokratikus Baloldal szóvivője.

A költségvetési terveket éles lakossági tiltakozás kísérheti. Immár minden hétre esik több munkabeszüntetés, s az utcai tiltakozások gyakran a rendőrök és a tüntetők közötti összecsapásokba torkollanak. Hétfőn a pénzügyminisztérium épülete előtt több tucat tiltakozó jelent meg, s a „Trojka Haza!” kiáltással követelte a megszorítások végét. Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök korábban ígéretet tett arra, hogy a mostani lesz az utolsó megszorítási csomag. A görög kormány és a trojka közötti tárgyalások egy hét szünet után ezen a héten folytatódnak, s az euróövezeti pénzügyminisztere vélhetően a trojka jelentésének októberre időzített elkészültét követően dönthetnek az újabb hitelrészlet folyósításáról.