Akik legrosszabbul viselnék
Az EBA péntek éjjel Londonban ismertetett stresszvizsgálata szerint mások mellett az olasz Monte dei Paschi, a spanyol Banco Popular, a brit Royal Bank of Scotland és az ír Allied Irish viselné a legrosszabbul a tesztben modellezett negatív forgatókönyv bekövetkeztét, de a vizsgált 51 bank zöme – köztük az OTP – helytállna ebben a környezetben is.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Az EBA célja a korábbi stressztesztekkel ellentétben ezúttal nem annak deklarálása volt, hogy melyik bank „bukott meg”, de kiemelte, hogy az elsődleges (CET1 szintű) elméleti tőkekövetelményi mércén a Monte dei Paschi mínuszba menne át a stresszhelyzeti forgatókönyv alapján, mínusz 2,44 százalékos véghelyzeti CET1-rátával, a tavalyi kiinduló állapothoz képest hatalmas, 1451 bázispontos zuhanás után.
A listán az olasz bank végzett a legrosszabb elméleti véghelyzeti tőkerátával, valamint a legnagyobb mértékű elméleti tőkeráta-zuhanással.
A legrosszabb forgatókönyv
Az EBA stresszhelyzeti forgatókönyve egy olyan teoretikus modellt vett alapul, amelyben az Európai Unió reálértéken számolt hazai összterméke (GDP) az idén átlagosan 1,2 százalékkal, jövőre 1,3 százalékkal, 2018-ban 0,7 százalékkal visszaesik. Ez halmozottan több mint 7 százalékponttal rosszabb teljesítmény lenne az e három évre szóló alapeseti előrejelzéshez képest.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az EBA kiemelte, hogy a tőkehelyzet javítására 2011 óta tett összehangolt erőfeszítések eredményeként az EU-bankrendszer idei stressztesztjének kiinduló CET1 tőkerátája – a 2015 végi állapot alapján, súlyozott átlagban számolva – 13,2 százalék volt, több mint 200 bázisponttal magasabb a 2014 végi állapotnál, és több mint 400 bázisponttal magasabb a 2011-es szintnél.
Az EBA becslése szerint 2013 decembere óta a stressztesztben vizsgált minta CET1 szintű tőkeellátottsága hozzávetőleg 180 milliárd euróval nőtt. A stresszteszt negatív forgatókönyv-modelljében a teljes minta CET1 tőkerátája átlagosan 380 bázisponttal 9,4 százalékra csökkenne 2018 végéig – áll a bankhatóság elemzésében.
Jelentős eltérések
Az átlagon belül mindazonáltal jelentősek az eltérések: a gyenge helyzetű bankok közé került Allied Irish tőkerátája például 880 bázisponttal 4,31 százalékra zuhanna a stresszhelyzeti forgatókönyv esetén.
Az OTP Bank ugyanakkor jórészt az EU-átlagot teljesítené: az EBA kimutatása szerint CET1 tőkerátája 372 bázisponttal 9,22 százalékra csökkenne a 12,94 százalékos kiinduló szintről.
A magyar bankrendszer egészének kilátását a minap pozitívra javította a tavaly július óta érvényben tartott stabilról a Moody’s Investors Service, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a javuló magyarországi működési környezet valószínűleg jót tesz a bankok eszközminőségének és tőkehelyzetének, és a szektor ismét nyereségessé válhat.
A nemzetközi hitelminősítő az indoklásban kiemelte azt is, hogy a devizaalapú hitelek tavalyi átváltása jelentős eszközminőségi kockázatokat távolított el a rendszerből, kivédve a forint esetleges leértékelődésének potenciális hatásait.
Megfelelt az OTP
Az Európai Bankhatóság (EBA) által végzett banki stresszteszt eredményei alapján az OTP Bank elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója (CET1) 2018 végén az alappálya mentén 14,6 százalék lenne, míg a stressz-szcenárió esetén 9,2 százalék, szemben a 2015. év végi, az irányadó európai rendelet átmeneti rendelkezéseit nem tartalmazó 12,9 százalékos CET1 értékével.
Az OTP Bank Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján közleményben hozta nyilvánosságra a 2016. évi európai banki stresszteszten elért eredményét. A közlemény idézi a stresszteszt megállapítását, amely szerint a stresszpálya esetén számított 9,2 százalékos érték lényegesen meghaladja azt az 5,5 százalékos szintet, amelyet 2014-ben az EBA korábbi európai banki stresszteszt keretében elvárt küszöbértékként meghatározott.
A bank közölte: tudomásul veszi az EBA által közzétett, az európai banki stresszteszttel kapcsolatos bejelentéseket, és teljes mértékben elfogadja a vizsgálat eredményeit.
Az európai bankokat érintő 2016-os stressztesztet az Európai Bankhatóság folytatta le, együttműködve a Magyar Nemzeti Bankkal, az Európai Központi Bankkal (EKB), az Európai Bizottsággal (EB), valamint az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ESRB).
Nem szabad készpénznek venni
A 2016. évi európai stresszteszt nem tartalmaz olyan küszöbértéket, amelynek a vizsgált bankoknak meg kell felelniük, ehelyett olyan meghatározó információval szolgál, amelyet a 2016-os felügyeleti felülvizsgálati folyamat figyelembe vesz. Ennek megfelelően az eredmény az illetékes hatóságoknak lehetőséget ad arra, hogy az OTP Bank esetében megállapíthassák, hogy a bank eleget tud-e tenni a minimum-, illetve pótlólagos tőkekövetelményeknek egy egységes módszertanon és feltételezéseken alapuló stressz-szcenárió esetén.
Az alap- illetve stresszforgatókönyv feltételrendszerét az EKB és ESRB együttesen határozta meg hároméves időszakra vonatkozóan. A feltételrendszer mind az alappálya, mind pedig a stresszpálya esetében a 2015. decemberi banki mérleg változatlanságával számol, és nem vesz figyelembe esetlegesen változó üzleti stratégiát, valamint menedzsment intézkedéseket. Ennek megfelelően sem az alappálya, sem pedig a stressz forgatókönyv nem tekinthető eredmény-előrejelzésnek az OTP Bank Nyrt. esetében; ráadásul az alappálya megvalósulása esetén prognosztizált profit is lényegesen elmarad a menedzsment 2016-2018. közötti hároméves időszakra vonatkozó eredményvárakozásától – ismerteti közleményében az OTP Bank.
