Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója kifejtette: az optimista verzió szerint is csak 2014-2015-re térhet vissza a vállalatok hitelezése a magyar bankrendszerben a 2007-2008-as évek hitelállománya felének szintjére. Az Erste elnök-vezérigazgatója a hitelezés bővülése gátjának nevezte a magas inflációt, a viszonylag magas munkanélküliséget, a bankok forráshiányát, a magas országkockázati felárat, valamint a külső piacokon a források szűkülését.

Rámutatott: ebben az évben nőtt a vállalati hitelezésben a nem teljesítő hitelek (a 90 napon túl fizetési késedelemben lévő adósok hiteleinek) aránya, amely a második félévben megközelíti a 20 százalékot. Az is a magyar bankrendszer problémái közé sorolható, hogy magas, jóval 100 százalék fölötti a magyarországi bankok hitel/betét mutatója – tette hozzá.

Jelasity Radován kiemelte: tavaly a magyarországi bankrendszer anyabankjai több százmilliárd forintos összegben friss tőkével látták el itteni leánybankjaikat, a magyarországi hitelintézetek tőkehelyzete továbbra is stabil.

Kiemelte: a bankok számára is fontos lenne, hogy Magyarország minél előbb megkösse az IMF/EU-hitelmegállapodást, mert az csökkenő országkockázati felárak mellett olcsóbb külföldi hiteleket biztosítana a bankrendszernek.

Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke szerint a forint a 290 forint/euró plusz-mínusz 5 százalékos sávban lesz a következő időszakban.

Úgy vélte, a jegybanki tartalékok mostani, mintegy 36 milliárd eurós szintjét 31-32 milliárd euróra lehetne csökkenteni, de a jegybanki tartalékokat kizárólag az igen nagy kamatkiadást jelentő, drága államadósság csökkentésére lehetne fordítani, a tartalékokat gazdaságélénkítésre nem lenne szabad felhasználni.

Hangsúlyozta, hogy a gazdaság felpörgetésére a mostaninál hatékonyabban kellene a gazdasági szereplőkhöz eljuttatni az európai uniós forrásokat. Heim Péter szerint Budapest helyett az öt legjelentősebb vidéki nagyváros és azok térsége fejlesztésére kellene átcsoportosítani az uniós forrásokból legalább 500 milliárd forintot.

Balázs László, a Magyarországi Volksbank elnök-vezérigazgatója elmondta: a hazai kis- és középvállalkozások hitelezését erősíteni kell, ehhez nagyobb mértékben kell kihasználni az állami garanciarendszert. A Széchenyi-kártyák kibocsátását, forgalmazását sikertörténetnek nevezte, hozzátéve: a nem teljesítő hitelek aránya a Széchenyi-kártyákkal felvett kölcsönök esetében mintegy 5 százalék, mert az ilyen hitelfelvevőket a szakmai szervezetek, a helyi kamarák előzőleg „alaposan megszűrik”.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője arra számít, hogy bár kis lépésekben, de tovább mérsékli az alapkamatot a monetáris tanács. Úgy vélte: 2013 végén a jegybanki alapkamat 5,75 százalék lehet. Az elemző szerint a forint árfolyama a 290 forint/euró kurzus körül alakul, 300 forintnál gyengébb euróárfolyam nem lesz a következő időszakban sem.