Rehabilitálnak egy régi jogintézményt

A miniszter felidézte, hogy az önálló zálogjogot a II. világháború előtti magyar magánjog, 1996-tól pedig a régi Ptk. is ismerte és szabályozta, a két éve hatályba lépett új Ptk. viszont megszüntette, és pótlására a különvált zálogjogot vezette be. Ez azonban nemzetközileg nem ismert és nem elismert, az önálló zálogjog intézményének előnyeivel nem rendelkezik, a gyakorlat próbáját nem állta ki – indokolta a változtatást Trócsányi László.

Az önálló zálogjog bevezetése növelheti a hitelezési volument és így a magyar bankszektor versenyképességét, valamint elősegítheti a jelzáloglevél-hitelpiac növekedését, a lakosság számára pedig alacsonyabb kamatokat tehet lehetővé, illetve bővítheti a lakosság biztonságos befektetési megtakarítási lehetőségeit.

Csökkenthetők a költségek

Szoros összefüggés áll fenn a zálogjogi szabályozás, illetve általában a hitelbiztosítékok és a hitel árának, a kamatnak a mértéke között, emellett a zálogjog alkalmazásával csökkenthető a hitelezőt fenyegető kockázat és így csökkenthetőek az ügylethez kapcsolódó tranzakciós költségek is.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

A miniszter hagsúlyozta, az önálló zálogjog újraszabályozásáról nem lobbiérdekek, hanem tudományos szintű elemző munka alapján, szigorú szakmai alapokon született döntés.

Van árnyoldala is

A jogintézmény ellenzői szerint az önálló zálogjog követeléstől független átruházhatósága miatt fennáll a veszélye a zálogkötelezett kétszeres teljesítésének, azonban a javaslat – átvéve a német példát –  kiegyensúlyozott szabályozást teremt, amely teljes mértékben biztosítja a zálogkötelezett védelmét, ugyanakkor nem fosztja meg az önálló zálogjogot azoktól az előnyöktől, amelyek a hitelezők számára vonzóvá teszik ezt a konstrukciót.

A zálogjogi szabályozást érintő további fontosabb módosítások között említette, hogy a javaslat bővíti az óvadékul szolgáló vagyontárgyak körét, ezzel együtt pedig áttekinthetőbbé és egyértelműbbé teszi az óvadéki szabályokat. Trócsányi László fontos fogyasztóvédelmi újításként jellemezte, hogy a fogyasztóval szemben – néhány sajátosan szabályozott eset kivételével – a zálogjogosult csak bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja a kielégítési jogát.

A Ptk. más részei is változhatnak

Trócsányi László elmondta, hogy a zálogjogi szabályozást érintő változtatások mellett a javaslat minimális mértékű változást hoz a kötelmi és a családi jogi rendelkezéseken belül. Ez utóbbiról szólva ismertette, hogy a javaslat nyomatékosítja a nagykorú gyermekek szüleik iránt fennálló – jelenleg is előírt – tartási kötelezettségét és bevezet egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget. Ennek értelmében olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények vagy más személyek gondoskodnak, és az idős ember az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől.     

Trócsányi László hangsúlyozta, hogy ez egyáltalán nem vonatkozik az állami nyugellátásra, illetőleg az alanyi jogon járó, térítésmentes szociális ellátásokra, ezeken a területeken tehát semmiben sem érinti az állam jelenlegi szerepvállalását.    

Nem minden esetben lesz igaz

A miniszter lényeges garanciális szabályként utalt arra, hogy a megtérítési igény csak a jövőre nézve és az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.

A javaslat emellett a személyiségi jogok általános védelme körében is nyomatékosítja az alaptörvényben megjelenő azon szabályt, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Trócsányi László ismertetése szerint a javaslat megváltoztatná a szerződésátruházás szabályait, így az átruházás következtében csak akkor szűnne meg a szerződés biztosítéka, ha a kötelezetti oldalon történik alanyváltozás, és a biztosíték nyújtója a szerződésátruházáshoz nem járul hozzá.    

Így állnának helyt a cégvezetők

Emellett – folytatta – a módosítás szerint a vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel, ha viszont a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta, a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a módosítás a tőkepiaci szabályozással való összhang megteremtése érdekében kimondja, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei abban az esetben nyilvánosan is forgalomba hozhatók, ha a részvénytársaság megváltoztatja működési formáját.