A kancellár pontosan ugyanúgy ítéli meg az euróövezet helyzetét, mint a pénzügyminiszter, és ennek alapján képviseli majd Németországot a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón – mondta egy magas beosztású német kormányzati tisztségviselő szerdán Berlinben.

Wolfgang Schäuble egy előző napi nyilatkozatában kifejtette: a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztost fel kell hatalmazni arra, hogy önállóan dönthessen a tagállami költségvetésekről, és akár eljárást is indíthasson a deficitszabályok ellen vétő országok ellen. Jelenleg kizárólag az EB versenyügyi biztosa dönthet saját hatáskörben tagországok elleni eljárásokról. A többi uniós biztos – így a pénzügyekért felelős bizottsági tag is – csak akkor léphet fel valamely tagállammal szemben, ha megszerzi a 27 fős testület többségének támogatását.

Schäuble javalatának másik fő eleme, hogy az Európai Parlamentben az euróövezeti országokból delegált képviselőknek külön – vagyis az övezeten kívüli tagállamok képviselői nélkül – kellene dönteni az övezetet érintő ügyekben. Korábban az is felmerült, hogy az euróövezet számára létre kellene hozni egy külön parlamentet, vagy az EP-ben egy új kamarát. A német pénzügyminiszter keddi felvetése szerint ez az ötlet lekerült a napirendről. Wolfgang Schäuble azt is szorgalmazta, hogy még az idén állítsanak fel egy testületet – úgynevezett konventet – a reformok révén szükségessé váló szerződésmódosítások előkészítésére. Ezzel kapcsolatban berlini források szerdán azt emelték ki, hogy majd csak a decemberi évzáró csúcson döntenek arról, hogy módosítsák-e az EU működéséről szóló szerződést.

A gazdasági és monetáris biztos hatáskörének bővítésére vonatkozó javaslatról szeptemberben beszámolt a Focus című német hetilap, amely szerint a német kezdeményezést Ausztria, Finnország, Hollandia és Luxemburg is támogatja.

Német kormányzati források szerdán a Schäuble-féle javaslatcsomagot mintegy kiegészítve elmondták, hogy az euróövezeti gazdaságpolitikai együttműködés elmélyítése céljából a tervezett tranzakciós adóból származó bevételből létre lehetne hozni egy új pénzalapot, amelynek forrásait a tagországi szerkezeti reformok ösztönzésére lehetne felhasználni. Továbbá hangsúlyozták, hogy a kötelező erőt nélkülöző ajánlások helyett a kötelezően végrehajtandó megállapodások felé kell elmozdulni. Ez a megjegyzés arra a korábban felvetett ötletre vonatkozhat, hogy az úgynevezett országspecikifus ajánlások – vagyis az államháztartási reformokról szóló bizottsági javaslatok – helyett az euróövezet tagjainak szerződéses megállapodást kellene köti az EB-vel a brüsszeli testület által szükségesnek ítélt reformok végrehajtásáról.