A párizsi székhelyű kormányközi szervezet pénteken közzétett szokásos havi jelentésében naponként 100 ezer hordóval, 1,2 millió hordóra fogta vissza a kereslet növekedésének idén várható ütemét, de a jövő évre már 1,4 millió hordós napi emelkedésre számít. „A figyelem az olajkeresletre összpontosul, mivel a gazdasági hangulat romlik. Ennek következményei nyilvánvalóak az olajkeresletre nézve” – mutattak rá a szakértők, akik a tavaly bevezetett amerikai és kínai pótvámok fenntartásával számoltak, az idén májusban való megemelésük hatását még nem kalkulálták bele az előrejelzésbe.

Az energiaügynökség részben annak is tulajdonítja az olajkereslet nyomott növekedését az idei első félévben, hogy Európában az átlagosnál melegebb időjárás miatt lassulás volt tapasztalható a petrolkémiai iparban, az Egyesült Államokban pedig stagnált a benzin és a dízelüzemanyag fogyasztása. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) csütörtökön közzétett havi jelentésében ugyancsak rontotta – napi 1,21 millió hordóról 1,14 millió hordóra csökkentette – a globális kereslet alakulására vonatkozó idei előrejelzését, és a kereskedelmi viszályokból fakadó, „jelentős lefelé mutató kockázatokra” figyelmeztetett. Pénteken csökkenésre váltottak az olajárak, mert felülkerekedtek azok a félelmek, hogy a kereskedelmi viták visszavetik a globális olajkeresletet. Támogatta viszont az árakat a két tartályhajóval az Ománi-öbölben csütörtökön történt incidens.

Közép-európai idő szerint délután fél kettőkor az északi-tengeri Brent könnyűolaj augusztusi szállításra 61,28 dollárba került, 0,05 százalékos mínuszban forgott az Intercontinental Exchange londoni jegyzésében. A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta (WTI) júliusi szállításra 52,06 dolláron állt a New York-i árupiacon, 0,42 százalékos veszteségben jegyezték.