A Bel- és Igazságügyi Tanács következő értekezletére október 25-26-án kerül sor, amelynek napirendjére a szeptemberi elmaradt ülés témái is felkerülnek.

„Romániának jó alkalom ez az időszak arra, hogy folytassa politikai és diplomáciai erőfeszítéseit a schengeni csatlakozásra vonatkozó célkitűzése elfogadtatása érdekében” – olvasható a bukaresti külügyminisztérium közleményében.

Sulfina Barbu, az ellenzéki Demokrata Liberális Párt alelnöke szerint a májusban kormányra került Szociál-liberális Szövetség (USL) a felelős azért, hogy Románia eltávolodott a határellenőrzés nélküli övezetbe való belépéstől. Barbu úgy véli, az Unió tagországaiban megingott a bizalom Romániával szemben az USL politikai akciói láttán.

Corina Cretu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke szerint viszont a halasztásnak nincs köze a romániai belpolitikai csatákhoz, az sokkal inkább az uniós államok – Belgium, Németország és főleg Hollandia – választási naptárával áll összefüggésben.

A schengeni övezet bővítéséről csak konszenzussal dönthetnek a tagországok. Románia és Bulgária leendő schengeni határainak műszaki felszereltségéről nincs már vita, a két ország csatlakozását az államapparátusban és igazságszolgáltatásban jelen lévő korrupcióra hivatkozva vétózták meg egyes tagországok. Legutóbb Hollandia az igazságügyi ellenőrzés lezárásától tette függővé támogatását.

Az Európai Bizottság (EB) uniós csatlakozásuk óta rendszeresen igazságügyi országjelentéseket készít arról, miként teljesíti a két ország az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) előírásait, amely elsősorban a korrupció elleni harc és az igazságszolgáltatás átalakítása terén szab meg feladatokat a két ország számára.

Legutóbb, július közepén az EB élesen bíráló hangvételű jelentést adott ki az igazságügyi reformok romániai állásáról. A testület elítélte a román kormány „szisztematikus” lépéseit a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, sürgetve a problémák mielőbbi orvoslását.