2023 február 05

Rekordszinten a foglalkoztatottság – valóban?

Jó számokat közölt a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint tavaly szeptember-novemberben 4 millió 12 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, 87 ezerrel, 2,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A 15-64 évesek közül 3 millió 979 ezren voltak foglalkoztatottak, számuk 88 ezerrel nőtt egy év alatt. A korcsoportot 59,6 százalékos foglalkoztatási arány jellemezte, 1,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Tavaly szeptember-novemberben a munkanélküliek száma 411 ezer volt, 57 ezerrel kevesebb, mint 2012 azonos időszakában, a munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal 9,3 százalékra mérséklődött – írta a KSH.

Kedvező a kép

Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője szerint kedvező képet mutatnak a munkaerő-piaci folyamatokról a frissen közölt adatok, mivel a munkanélküliségi ráta csökkent – utoljára 2008-ban volt ilyen alacsony szinten -, valamint 4 millió fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma. Elmondta, hogy ezen fő számok alapján pozitív kép, ugyanakkor a kedvező folyamatokban jelentős szerepe van a téli közfoglalkoztatási programnak, amelybe 200 ezer embert vonnak be a tervek szerint.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a folyamatosan javuló foglalkoztatási számokban az államnak, vagyis a közfoglalkoztatásnak is fontos szerepe van, a versenyszférás foglalkoztatásban csak mérsékelt a javulás. Rövid távon megoldást jelent a közmunka, így átmenetileg tartható a 4 millió feletti foglalkoztatotti létszám, de hosszabb távon az a kérdés, hogy a közmunkaprogramból mennyire sikerül “átterelni” a résztvevőket az elsődleges munkaerő-piacra – mondta.

munka diák2001 óta nem volt ilyen jó az adat

Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint is a téli közmunkaprogrammal állnak összefüggésben a most közölt kedvező adatok; 2001 óta nem volt 4 millió felett a foglalkoztatottak létszáma – hangsúlyozta.

A szakértő kifejtette, hogy van egy pozitív elmozdulás a privát munkaerő-keresletben, vagyis a vállalatoknál is, mivel a konjunkturális helyzet javulásának – egyre több ágazatban, köztük a munkaintenzív szektorokban is bővül a termelés – köszönhetően nő a munkaerőigény az elsődleges munkaerő-piacon. Ez a növekedés ugyanakkor messze elmarad attól, amit a statisztikák mutatnak, vagyis a foglalkoztatás bővülésének csak kis részét adja a versenyszférás foglalkoztatás növekedése.

Balatoni András hangsúlyozta: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) tavaly novemberről közölt statisztikája szerint a munkáltatók 146 ezer támogatott új álláshelyet – ennek nagy része közmunka – jelentettek be, hatszor annyit mint októberben és több mint 10-szer annyit mint az előző év azonos időszakában. Ez a nagy növekedés a szakértő szerint a téli közfoglalkoztatásnak köszönhető. Hozzáfűzte: ezzel párhuzamosan a nem támogatott új álláshelyek száma 12 600 volt, éves szinten 47 százalékkal nőtt.

A szakértő szerint a gazdasági konjunktúrából fakadó fordulatot, vagyis hogy a versenyszférás álláshelyek száma is nő, a közfoglalkoztatás jelentősen “eltorzítja”.

munkaeropiac_foglalkoztatottsagNGM: bejött a kormány politikája

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: már több mint négymillióan élnek munkából Magyarországon. A kormány célkitűzéseinek megfelelően továbbra is folyamatosan nő a foglalkoztatottság, ami a növekedési fordulat egyértelmű bizonyítéka. A foglalkoztatás növekedésében szerepet játszik a közfoglalkoztatás és a migráció mellett a versenyszféra is – hangsúlyozta a tárca.

Magyarország 1,3 százalékponttal (57 ezer fővel) 9,3 százalékra tudta csökkenteni a munkanélküliek számát 2013. szeptember-novemberben 2012 azonos időszakához képest, ami jóval az Európai Unió átlaga alatt van. Az NGM kiemeli: a 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája csupán 8,3 százalékos, mely a válság kirobbanása óta a legjobb eredménynek számít.

A kormány intézkedéseinek – Munkahelyvédelmi Akcióterv, Első Munkahely Garancia Program – köszönhetően a munkanélküliség továbbra is csökkenő tendenciát mutat, ami hónapok óta jóval az Európai Unió átlaga alatt van. A nemrégiben megjelent adatok (bővülő beruházások, emelkedő reálbér, növekvő foglalkoztatottság) azt jelzik, hogy a magyar gazdaság felfelé ívelő pályára lépett, amelynek következtében a gazdasági növekedés stabilan 2 százalék felett lesz 2014-ben – olvasható a közleményben.

Czomba: a versenyszféra is hozzátett

Czomba Sándor, a tárca foglalkoztatásért felelős államtitkára kiemelte, hogy a növekedésnek csak egy része köszönhető a közfoglalkoztatásnak. A közfoglalkoztatottak száma a kormányváltás óta 90 ezerrel, 68 ezerről 158 ezerre nőtt, az éven belül külföldön dolgozók, azaz a vendégmunkások száma pedig 99 ezer, mintegy 50 ezerrel több, mint a kormányváltáskor. “Ha a 255 ezres növekményről letisztítjuk a közmunkát és a külföldön dolgozókat, akkor továbbra is állítom, hogy a versenyszféra a kormányváltás óta több mint 100 ezres növekményt produkált” – közölte az államtitkár.

Hozzátette: ezt igazolja, hogy egy év alatt, 2012 szeptember-november és 2013 szeptember-november között 53 ezerrel nőtt a feldolgozóiparban, 21 ezerrel a szakmai, tudományos, műszaki ágazatban, 10 ezerrel a szállítás, raktározás ágazatban és 10 ezerrel az építőiparban foglalkoztatottak száma. Ebben az időszakban csak a mezőgazdaság mutatott szignifikáns csökkenést, ott 18 ezerrel csökkent foglalkoztatottak száma – közölte az államtitkár.