Megszokhattuk már, hogy az orosz újságok olvasói mindig első kézből tudhatnak arról, amit a magyar kormány igyekszik eltitkolni. Így volt ez tavaly nyáron is, amikor Budapesten tárgyalt a Roszatom, vagyis az oroszországi nukleáris szektort felügyelő állami vállalat első embere. Éppen ezért aligha lephette meg a piacot, hogy a paksi szerződés részleteit is az orosz kormányportálon tették közzé. Igaz, ma reggel már nem volt elérhető a dokumentum, vagyis Putyin elnök csak villantott egyet …

Így cammog az orosz medve

Ne gondoljuk, hogy az oroszok kifejezetten kellemetlenkednek velünk. Annak ellenére sem, hogy tavaly Rogán Antal frakcióvezető bizalmasnak szánt moszkvai szavait is előbb hozták nyilvánosságra, mint hogy a repülője leszállt volna Ferihegyen. Még abból sem kell különösebb következtetéseket levonni, hogy épp az 1848-as pesti forradalom évfordulójának előestéjén dobnak be Moszkvában egy olyan szerződéstervet, amelynek az egyik hiteltörlesztési fordulónapja március 15. Vegyük észre, hogy nemzeti ünnepünk nem a „Függetlenség napja”! Oroszország szakértők szerint egy ottani kormányhivatalnoknak vagy pénzügyi szakértőnek lényegében „halvány gőze sincs” a magyar érzékenységekről.

Magyarán azt a birodalmi érzéketlenséget kapjuk a moszkvai adminisztrációtól, ami minden „üzleti partnernek” jár. Ez tulajdonképpen csak az orosz medve békés cammogása…

Kérdés, hogy a legnagyobb létszámú magyar külképviselet vajon miért nem készíti fel a magyar kormányt a helyi viszonyok kezelésére? Vagy ha igen, akkor miért nem figyelnek a diplomaták jelzéseire?

Olcsó hitelnek híg a kamata?

Még a „villantás” után is nehéz lenne elemezni az orosz szerződéstervezetet. Ehhez ugyanis nem elég oroszul tudni, valójában hiteles szakfordítás kellene. Ennek hiányában legfeljebb a hitelkamatokba kapaszkodhatunk bele.

Az építkezés megkezdésétől a törlesztés megkezdéséig 3,95 százalékos lesz az orosz hitel kamata, amely ezt követően hétévenként emelkedik, rendre 4,5, 4,8 majd 4,95 százalékra. Magyarán a végén már közel 5 százalékos kamatteherrel számolhatunk. Ez első látásra kedvezőnek látszik, hiszen a magyar állam jelenleg 5-7 százalékos kamattal tud hitelhez jutni.

Nem szabad azonban elfeledkezni a magyar államadósság mostani bóvli besorolásáról. Hosszú távon, feltéve, hogy nem az államcsődre játszik a mindenkori kormány, jó eséllyel lehet arra számítani, hogy visszakapaszkodunk a befektetésre ajánlott kategóriába, s ennek nyomán sokkal kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségeink lehetnek.

A baráti lengyel sajtó is elfordult

Utólagos okoskodásnak látszik, bár valójában már januárban is feltűnő volt, hogy mennyire könnyen egyezségre jutott a magyar miniszterelnök Putyin elnökkel. Akkor az orosz forgatókönyvek már nyilván számoltak a kijevi konfliktus eldurvulásával, s Moszkvából nézve bármilyen kicsiny halacska is Magyarország, mégis csak az Európai Unió tagja került a szákba. Észre kell venni, hogy a nemzetközi szankciók árnyékában mára orosz szempontból jelentősen felértékelődött ez a megállapodás.

Az is feltűnő, hogy immár a „baráti sajtó” is ekézi a magyar kormányfőt az Ukrajnával szembeni szenvtelensége miatt. Minap épp a Gazeta Polskában jelent meg a Szégyen, gyalázat Viktor! című glossza, amelyben arról írnak, hogy mekkora csalódást kelt Orbán Viktor beszédes hallgatása, hiszen 1989-ben ő még a nemzeti függetlenség bajnoka volt. Önmagában egy vélemény, persze, nem oszt, nem szoroz. Igen ám, de éppen a Gazeta Polska választotta idén januárban a 2013-as év emberévé Orbán Viktort. És ennek a lapnak az olvasói klubja indított 2012-ben buszokat a békemenetre.