Elmondta: a kutatás-fejlesztés és innováció pályázati rendszer
megújításával összhangot kívánnak teremteni a társadalom és
gazdaságpolitikai célok, valamint a rendelkezésre álló eszközök
között. Olyan pályázati portfólió kialakítására törekednek, amely
ésszerű kockázat mellett az ötlettől a megvalósításig lehetőséget
nyújt a továbblépésre, és hozzájárul a gazdasági fejlődéshez –
tette hozzá.

Kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati
rendszerben elsősorban újdonságot, célszerűséget és piacképességet
bizonyító pályaműveket lehet finanszírozni.

Résztvevői felvetésre válaszolva Pálinkás József úgy vélte, a
prototípus támogatására szóló pályázati kiírásnak még októberben
meg kellene jelenni a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív
Programban (GINOP), várhatóan 10-130 millió forint közötti összeget
lehet majd pályázni, és szerinte a piacra jutás segítését is
támogatni kellene ebben a konstrukcióban.

Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISz) elnöke, a
Szegedi Tudományegyetem rektora felhívta a figyelmet, hogy bizonyos
iparágakban innováció nélkül piacvesztés következik be, az ilyen
esetekben a pályázati feltételek között árbevételnövekedést,
foglalkoztatásbővítést nem célszerű előírni, mert már a
piaconmaradás is eredménynek számít.

Az innovációs szövetség elnöke a pályázatoknál a szakmai
bírálat és a szakmai számonkérés fontosságát hangsúlyozta a
bürokratikus szempontokkal szemben.

Németh Gábor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala innovációs
főosztályának vezetője szerint a kutatás-fejlesztés, innováció
témájú pályázatokban a szellemi a tulajdon védelmi szempontokat is
érvényesíteni kellene, a megvalósult projekt monitoringjánál pedig
nemcsak a számlát, hanem a megvalósult eredményt, köztük a
szabadalom megszerzését is vizsgálni kellene.