
Békét ígérnek, de háborút nyerhetnek – Moszkva új taktikai fegyvere az időhúzás
Szaúd-Arábiában újabb amerikai – orosz tárgyalások zajlanak az ukrajnai háború lezárásáról. A Kreml célja nem a gyors béke, hanem az időhúzás – állítják belső források. Moszkva abban bízik, hogy a diplomáciai egyeztetések árnyékában területet foglalhat Ukrajnában, és bebetonozhatja követeléseit. Béketárgyalás vagy diplomáciai csapda?

Kreml-terve nem a béke, hanem tárgyalással időhúzást akar, hogy területet foglaljon.Forrás: Unsplash
Újabb diplomáciai forduló Rijádban
Szaúd-Arábiában újabb kétoldalú tárgyalások kezdődtek az Egyesült Államok és Oroszország között az ukrajnai háború esetleges lezárásáról. A Moszkva által Rijádba küldött delegáció célja azonban nem a gyors békekötés – sokkal inkább az időhúzás. A Kreml szerint „nehéz tárgyalások” jönnek, és a felek csak az út elején járnak – írja a The Moscow Times.
Putyin időre játszik
A The Moscow Time által megszólaltatott források szerint Oroszország célja, hogy a tárgyalások elhúzódjanak, először Moszkva a harcnyomulás helyett diplomáciai előnyöket próbál szerezni. A Kreml a katonai patthelyzetet arra használja fel, hogy időt nyerjen, és minél több ukrán területet szerezzen meg a tárgyalások árnyékában.
„Az idő a mi oldalunkon áll, és megpróbáljuk elérni, amit csak lehet”
– mondta egy diplomata a Moscow Times-nak. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban ugyan egyetértett a Donald Trump által javasolt 30 napos tűzszünettel. De Moszkva számára fontosak az „árnyalatok”. Oroszország ragaszkodni fog a követeléseihez, mielőtt beleegyezik a fegyverletételbe.
A fekete-tengeri megállapodás is napirenden
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy a hétfői tárgyalások fő fókuszában a Fekete-tengeri gabonamegállapodás újraindítása áll. Ez a 2022-es egyezség a biztonságos hajózást tette lehetővé az ukrán mezőgazdasági export számára – egészen addig, míg Oroszország 2023-ban ki nem lépett belőle.
Trump tűzszüneti javaslatát Putyin nem utasítja el – de feltételekhez kötné
Donald Trump amerikai elnök egy 30 napos tűzszünetre tett javaslatot, ám Putyin csak korlátozott tűzszünetet javasolt az energetikai infrastruktúra elleni támadásokra. Az orosz elnök elviekben nyitott a békére, de „árnyalatokra” hivatkozva jelezte a fenntartásait – ezek a részletek lehetnek a tárgyalások valódi gátjai.
Maximális követelések, minimális engedmények
Ideális esetben a Kreml azt reméli, hogy Washington hallgatólagosan engedélyezi Oroszországnak, hogy további előrenyomulást a fronton, a tárgyalások ideje alatt. Ezzel nyomást gyakorolna Kijevre, hogy a megszállt területeket feladja melyeket Oroszország már elfoglalt. Ez különösen Hersonra és Zaporizzsjára vonatkozik, az orosz hivatalos álláspont szerint már „Oroszország részei”, még ha katonailag sem irányítják őket teljesen.
Egy Kreml-közeli forrás szerint miután ezen megyék Oroszországhoz tartozása az orosz alkotmányba is bekerült, és Putyin nem akar lemondani ezekről a területekről.
„Alternatív megoldásként Oroszország megpróbálhatná elfoglalni egy másik ukrán megye, például Dnyipropetrovszk vagy Szumi egyes részeit, majd cserét ajánlana Herszonért és Zaporizzsjáért” – említette a tisztviselő.
„Az orosz erők nem fognak a Szlovjanszk–Dnyipropetrovszk térségen túlhaladni és Odessza elfoglalása is lehetetlen, bár Moszkvának nem is kell” – tette hozzá a Kreml közeli forrás.
Címlapkép forrása: Shutterstock