A hosszú távú kilátások szempontjából kedvező, hogy míg 2016-ban szinte teljes egészében az EU-források lehívásának megállása okozta a beruházások visszaesését, idén a fellendülésnek több lába is lesz. A tavalyi harmadik negyedévtől újraindult, idén pedig gyorsul az EU-s források lehívása. A költségvetésben meglévő mozgástér miatt tavaly év végén közel 1000 milliárd forintnyi forrás áramlott a magánszektorba.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

2016-ban rég nem látott összegű működő tőke érkezett az országba, amely beruházásokat is finanszíroz. Végül, és talán legelsősorban, hosszú évek után általánosan meglódulhatnak a magánberuházások: mind a lakossági, mind a nem-lakó ingatlanok piacán olyan folyamatokat látunk (építési engedélyek száma, üresedési ráták, hitel-folyósítás), amelyek érdemi aktivitást jeleznek. Továbbá az egyes területeken egyre égetőbb munkaerőhiány is a beruházások felé tereli a magasabb keresletet kiszolgálni igyekvő cégeket.

Hajszálra lehetünk a négy százalékos növekedéstől idén
Minden várakozást felülmúlva, 4,1 százalékkal nőtt a hazai GDP az első negyedévben, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a növekedés 3,7 százalék volt. Egy negyedév alatt pedig a növekedés igen robosztus, 1,3 százalék volt, mondta el Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.