Az indoklás szerint az egyes energetikai tárgyú törvények módosításának célja a hazai energiaszolgáltatók erőfölényes piaci helyzetéből adódó fogyasztói adminisztratív és anyagi terhek csökkentése annak érdekében, hogy ezekből a terhekből a szolgáltatók legyenek kötelesek nagyobb részt vállalni.
A közös képviselőknek a törvényjavaslat elfogadásával lehetőségük nyílna arra, hogy a négy szintnél magasabb társasházakat, amelyekben fogyatékkal élők is laknak, nyilvántartásba vetessék a szolgáltatónál. Ennek alapján ha a társasházban kikapcsolják az áramot, a cégek minimális szolgáltatást ekkor is kötelesek lennének biztosítani az épületek közös tulajdonú helyiségeiben. A gyakorlatban ez a lépcsőházak biztonsági világítását és a liftek részleges vagy teljes üzemének biztosítását jelentheti.
Azokban a társasházakban is fenn kellene tartani a minimális szolgáltatást, ahol a közös képviselő a kikapcsolási eljárás előtt igazolja, hogy megindította a fizetési meghagyásos eljárást azzal a lakóval szemben, aki közösköltség-elmaradásával veszélyezteti a ház villamosenergia-ellátását.
Az indítványban egyebek mellett az is szerepel, hogy az egyetemes áramszolgáltatóknak a jövőben valamennyi járási székhelyen kellene ügyfélszolgálatot működtetniük, megszűnne a 15 ezer fogyasztó alatt összevonható ügyfélszolgálatok lehetősége a szomszédos járások esetében. Az egyetemes gázszolgáltatók szintén valamennyi járási székhelyen kötelesek lennének ügyfélszolgálatot fenntartani. Az ezzel kapcsolatos előírások teljesítéséről a törvény hatályba lépését követő hat hónapon belül gondoskodni kell.
A jövőben a lakossági fogyasztók mind az áram, mind a gáz esetében a jelenlegi évente egyszeri leolvasás helyett a negyedévente történő leolvasást is díjmentesen kérhetnék.
A törvényjavaslat szerint az új kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket az árszabályozás során a Magyar Energia Hivatal nem veszi figyelembe.
