A szervezet úgy fogalmazott: „a tőkeszükségletek bizonytalanok, és valójában (a korábban jelzettnél) jóval magasabbak lehetnek”.
Az OECD szerint Szlovénia súlyos bankválsággal szembesül, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok gyenge minőségű vállalatirányítása, illetve a nem elég hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki. Egyben figyelmeztetett: a tőkepótlási szükségletek kiszámításához olyan módszertant használtak, amely gyenge és átláthatatlan, így magasabb lehet a tőkehiány.
A párizsi székhelyű gazdasági szervezet ugyanakkor üdvözölte a nem teljesítő hitelek átvételére létesítendő „rossz bank” létrehozására vonatkozó terveket, jóllehet a program nem elég átlátható, és a jelentős részben állami tulajdonban álló bankrendszerben kockázatot jelent az esetleges politikai beavatkozás.
Az OECD szerint a ljubljanai kormányzatnak újabb banki stresszvizsgálatokat kellene lefolytatnia egy robosztusabb módszertan szerint, és a bankok – elsődlegesen részvénykibocsátás útján történő – feltőkésítése előtt nyilvánosságra kellene hozni ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit.
A szervezet ugyanakkor megjegyezte, hogy több bank esetében a piaci értékelés azt jelzi, hogy az állami bankok eszközállományának értékét „lényegében lenullázta” a válság, így az olyan bankokat, amelyek már nem életképesek, be kell zárni. Ilyen esetekben az alárendelt kölcsöntőke, illetve az alacsonyabb rendű tőkeeszközök tulajdonosainak kell a veszteségeket lenyelniük – tette hozzá.
Az OECD makrogazdasági előrejelzése szerint a szlovén gazdaság az idén 2,1 százalékkal esik vissza. A szervezet számításai szerint a szlovén államadósság – markáns reformok hiányában – 2025-re a GDP 100 százalékára nőhet, miközben már eddig, a válság kezdete óta kétszeresére, azaz 47 százalékra nőtt.
„A nehéz gazdasági körülmények, és a nemzetközi környezet lehetséges további romlásának ismeretében Szlovénia elhúzódó visszaesés, és a pénzpiacokhoz való hozzáférés ellehetetlenülésének kockázatával áll szemben” – fogalmazott az OECD.
A szervezet szerint a ljubljanai kormányzatnak növelnie kellene a versenyhatóság erejét, fokozatosan emelnie kellene a nyugdíjkorhatáron, a magasabb jövedelmű állampolgárokat ki kellene szorítania a családi jóléti juttatások rendszeréről, továbbá csökkentenie kellene a munkanélküli segélyt, valamint javítani az oktatási és egészségügyi rendszer hatékonyságán.
